Az oroszok nem akartak háborúzni a japánokkal
2009. december 11. 10:49
Az 1904-05-ös háború kezdete előtt keletkezett, eleddig ismeretlen dokumentumok arra utalnak, hogy az oroszok el akarták kerülni a háborúskodás Japánnal, és inkább szövetségre léptek volna a szigetországgal. A háborús lobbi azonban mindennél erősebb volt.
Korábban
Az 1904-05-ös orosz-japán háború kezdete előtt a japán kormányzat szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy az orosz cár egyik legfontosabb katonai tanácsadója inkább szövetséget kötött volna velük - derül ki a Tokiói Egyetem egyik történésze, Vada Haruki által most bemutatott titkos dokumentumokból.
A szakértők szerint ennek fényében újraértékelhető a háború kitörésének története: mostanáig ugyanis úgy gondolták, hogy Japánt Mandzsúria és Korea területi kérdése kapcsán az oroszok hajszolták bele az összecsapásokba. A bejelentés azért is fontos lehet, mert Japánban sokan másképp gondolják mindezt: novemberben indítottak el egy három évesre tervezett tévésorozatot az 1996-ban, 72 éves korában elhunyt Siba Riotaro regényei alapján, amelyekben a konfliktus a szigetország önvédelme lett, az oroszok pedig gonosz háborús uszítókként jelennek meg.
A tervezett szövetség vázlatát a történész a szentpétervári Orosz Állami Történeti Levéltárban fedezte fel. Az 1904. január 10-re datált dokumentum arról szól, hogy az oroszoknak nincs szükségük további terjeszkedésre, és ha megkapják Mandzsúriát, akkor a japánoké lehet Korea. Az iraton Alekszandr Bezobrazov, II. Miklós kereskedelmi minisztere, és egyik leginkább kedvelt tanácsadójának aláírása szerepel.
A vázlat elkészítését először 1904. január 1-jén jelezték táviratban a japán külügynek, majd 12 nappal később a megállapodás részleteit is továbbították.
A japánok azonban mindezt elhallgatták, mert nem is nagyon hittek a békülésben, és azt gondolták, hogy az oroszok bármikor lerohanhatják Koreát. Komura Dzsutaro külügyminiszter ezért január 8-án a hadsereg és haditengerészet vezetőivel felkereste Kacura Taro miniszterelnököt, és megegyeztek a háború kirobbantásában. Január 12-én aztán a császár jelenlétében született döntés a hadüzenetről, amit alig egy hónappal később adtak át.
A tokiói Keio Egyetem orosz történelemmel foglalkozó professzora, Jokote Sindzsi szerint a háború okait eddig főleg Szergej Vitte, Bezobrazov egyik ellenfelének visszaemlékezései alapján ismerjük, aki eléggé egyoldalúan közelítette meg a kérdést. A mostani bejelentést azonban addig ő sem akarta értékelni, amíg nem ismeri a kutatás minden részletét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.