Az arab kalifák téli palotája volt a zsinagógának vélt építmény

A hibás azonosítás még az 1950-es években született, az archeológusokat egy menóraábrázolás tévesztette meg: a zsidóság egyik legősibb jelképét, a hétágú gyertyatartót egy oszlop alapzatába vésték be.

A palota a 661 és 750 között uralkodó Omajjád-dinasztia kalifái kényelmét szolgálta. Uralkodásuk alatt az Arab Kalifátus határai a mai Spanyolországtól Pakisztánig terjedtek, e dinasztia kalifái építtették a jeruzsálemi híres Sziklamecsetet is. A korai arab történészek leírták a palotát, ám korábban semmit sem tudtak a kutatók arról, hogy pontosan hol is helyezkedett el.

A Tel-Avivi Egyetem és Héber Egyetem kutatói szerint, akiknek nevéhez fűződik az új vizsgálat, a téves azonosítás az 1950-es évek viszonylag primitív technikai módszereivel magyarázható. Ráadásul a dinasztia bukása után az épületet lerombolták, a palotának csupán az alapozása maradt meg, s néhány olyan nyom, amely most segített a kormeghatározásban. A régészeket az a közkeletű nézet is megtéveszthette, miszerint az Arab Kalifátus első évtizedeiben nem valósult meg túl sok nagyszabású építési projekt.

Az építmény eredetével kapcsolatban az 1990-es években merültek fel először kételyek, ám csupán 2002-ben vetette fel Donald Whitcomb, a Chicagói Egyetem régésze, hogy a romok az Omajjád-dinasztia elveszett palotájának maradványai lehetnek. Az azonosítás eredményeit most hozták nyilvánosságra a régészek.

Ami a menórát illeti, az ábrázolást az oszlop alapjának tetejére vésték. A kutatók feltételezése szerint az eredeti építményben a felületet eltakarta az oszlop, így az ábra valószínűleg később született. A régészek szerint lehet, hogy a romokat zsinagógaként használták, de az is előfordulhat, hogy az oszlop alapzata "vászonként" szolgált egy ősi graffitis számára. Mint a projektet irányító Rafi Greenberg,a Tel-Avivi Egyetem régészprofesszora hangsúlyozta, a palota helyes azonosítása segít kimutatni a Római Birodalom és a korai arab államképződmények között meglévő építészeti kontinuitást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege