Kivizsgálják a japán halálosztag tevékenységét
2010. március 30. 08:10 The Daily Telegraph
Több mint 60 évvel a második világháború befejezése után a 731-es egység neve még mindig felháborodást és sokkot vált ki a Távol-Keleten: egy új japán vizsgálóbizottság most a 20 évvel ezelőtt felfedezett áldozatok maradványait szeretné elemezni.
Korábban
A japán császári hadsereg 1932-ben szállta meg Mandzsúriát, ekkor az Isi Siro által vezetett biológiai fegyver fejlesztő csoport, a 731-es egység Mandzsúriába települt, hogy a helyi lakosságot és hadifoglyokat föláldozva emberi kórokozókat szaporítson. Becslések szerint több tízezer embert öltek meg kísérleti és termelési célokból.
A háború végén a készleteket, berendezéseket és dokumentumokat megsemmisítették, majd az alakulat vezérkara Japánba menekült. Néhány tucat tisztnek ez nem sikerült, ők szovjet hadifogságba kerültek. A Szovjetunóban elítélték őket, de a sztálini kor gyakorlatához képest enyhe ítéletek születtek (2-25 év kényszermunka).
A program vezérkarának zöme amerikai őrizet alá került Japánban, és őket háborús bűnösként nem vonták felelősségre, mivel a felmentésért cserében átadták a kutatások eredményeit az Egyesült Államoknak. A történészek szerint a japán biológiai hadviselés következtében 300 ezer ember vesztette életét.
A most felálló vizsgálóbizottság feladata az egység tevékenységének megismerése lesz: a tervek szerint az áldozatok 1989-ben talált csontjait elemeznék majd, illetve tovább kutatnának az esetleges tömegsírok után is. A közel 100 ember maradványait felfedezésük óta egy raktárban tárolták, hiszen a közéleti botrányok után senki nem volt hajlandó foglalkozni a témával. A hatóságok bár elismerték, hogy háborús áldozatokról van szó, minden tényleges vizsgálatot, és a kínai túlélők DNS-teszt iránti igényét is elutasítottak.
Egy egykor az egységnél szolgáló nővér, Isii Tojo a lapoknak elmondta, hogy a háború végén a szövetséges csapatok érkezésekor a japánok minden, a kísérletekre utaló nyomot megpróbáltak eltüntetni. Ebben ők is részt vettek, így most a hatóságoknak segítve megpróbálják megtalálni, hogy hol lehetnek az eddig fel nem fedezett maradványok.
A legtöbben azonban nem hisznek abban, hogy mindez valaha is megtörtént, és szeretnék elfeledni, hogy Japán mire volt képes a második világháborúban - mondta el az eset kapcsán Amemija Cujosi, aki szerint az is aggasztó, hogy a fiatalok nem tudnak, és nem akarnak semmit sem tudni minderről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.