Amiről a pompeji latrinák árulkodnak

A régészek Steven Ellis, a University of Cincinnati docensének vezetésével 2005-ben tárták fel a város legrégebbi kapuja, a Porta di Stabia közelében a közvécéket. Az ásatási terület a színházi negyed bejáratánál, a gladiátorok szálláshelyének közelében van, ez a város kevéssé "higiénikus" része volt.

"Bár a rómaiak igen fejlett hidrológiai rendszereket hoztak létre, Pompeji ezen részén csak a legalapvetőbb létesítmények voltak. Igen kevés háznak volt konyhája, így a lakosok többsége nem étkezett otthon, hanem a kocsmákban, vendégfogadókban, korabeli 'gyorsétkezdékben' kapott be valamit. Kevés volt a közvécé is, amelyek elég nagy távolságra helyezkedtek el egymástól. A lakásokban és az étkezdékben a mellékhelyiség közvetlenül a konyha mellett helyezkedett el, s ide dobták a konyhai hulladékot is" - magyarázta Andy Fairbairn, az ausztráliai University of Queensland kutatója.

Andy Fairbairn szerint a feltárt latrinák színültig tele voltak vízzel kevert szerves anyagokkal. "A víz rengeteg ásványi anyagot tartalmazott, amelyek segítettek megőrizni, fosszílizálni a leveleket, magvakat, gyümölcsöt, a halszálkát és állati csontokat, de még az ételmaradékokat is" - mondta az ausztrál tudós.

A latrinák tartalmának "keresztmetszete" bepillantást engedett abba, hogy miképp változtak az étkezési szokások az idők folyamán. "A korai időszakban, az i.e. 4. században az étrend igen egyszerű volt, az emberek azt fogyasztották, amit, földművelő közösségről lévén szó, helyben megtermeltek - leginkább gabonaféléket és zöldséget. Később megjelent a meggy, szőlő és a datolya, ami kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokra utal" - fogalmazott Andy Fairbairn.

Míg eleinte az apró tengeri halakból fermentált halszószt, a garumot helyben, a házak hátsó udvarán "erjesztették", a régészeti leletek tanúsága szerint később ezek a tartályok eltűntek, s az "ételízesítőt" importból szerezték be. "Összességében elmondható, hogy Pompeji lakosai kiegyensúlyozott, változatos étrenden éltek, mindenevők voltak, de táplálékukban azonban a növényi eredetű étkek domináltak. A hús ugyanis meglehetősen drága volt" - emelte ki Andy Fairbairn, hozzátéve, hogy a munka java még csak ezután következik. Minták százait kell elemezni, ami több évre biztosít feladatot.

A szerves anyagok mikroszkópos vizsgálata sokat elárul arról, hogy valójában milyen volt az ókori népesség étrendje Pompejiben. Egyéb leleteket is elemeznek majd - így a forró hamu által megőrzött vekniket, tojásokat, a garumot és az olívaolajt tartalmazó üvegeket. Ezek a vizsgálatok, meg a korabeli falfestmények rengeteget elárulnak a város életéről. Megismerhetik, hogy a pompejiek mit ettek, hogyan készítették el étkeiket, s hogyan fogyasztották el a fogásokat.

Andy Fairbairn meggyőződése szerint azonban ez a vizsgálat arra is fényt deríthet, hogy egy ilyen hatalmas civilizáció, mint a római, végül miért semmisült meg. "Egy ilyen vizsgálat szemléletesen mutatja meg, hogyha az emberek nem értik a környezetet, amelyben élnek, még a legfejlettebb civilizáció is a süllyesztőbe, pontosabban a latrinába kerülhet" - összegezte Andy Fairbairn.

A kutatás részletei (pdf)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása