Séta Gödöllő királyi rezidenciájában

Bő egy év alatt megszépült a királyi pár gyermekeinek nevét viselő Gizella- és Rudolf-szárny homlokzata, megtörténtek az épületszerkezeti felújítások, a belső terek helyreállítása, és ahol lehetett, az eredeti burkolatok, korabeli ajtók, ablakok és radiátorburkolatok restaurálása - sorolta Holub Katalin, a kastély szóvivője. Megnövekedett az időszaki kiállításoknak helyt adó szobák száma. Az eddigi huszonhat terem után további helyiségekben mutatják be a kastély történetét - a 20. század két szobát kap -, és ezzel teljessé válik az állandó kiállítás. A felújításoknak köszönhetően duplájára nőtt a kastély látogatható tereinek nagysága.

Holub Katalin azt is elmondta, hogy a park a Sisi által is kedvelt romantikus stílusban született újjá. A mintegy öthektáros kertben több tízezer virágot ültettek el, cserjéket, facsemeték telepítettek, és újjászületett a híres gesztenyefasor is. A kastély pompáját az eredeti szépségében látható Erzsébet-veranda és a kert gyönyörű kandelábersora is emeli.

Magyarország legnagyobb beépített alapterületű barokk kastélyának története 280 éve kezdődött, amikor Grassalkovich Antal megépíttette a hazai kastélyépítészetben később mintául szolgáló épületet. Az épületegyüttes az idők során bővült, átalakult és többször tulajdonost váltott - tudható meg a Gödöllői Királyi Kastély (GKK) honlapjáról. A végül nyolcszárnyassá bővült kastély 1867-ben koronázási ajándékként került a császári-királyi pár, Ferenc József és Erzsébet tulajdonába. A magyarok szeretett királynéja, Sisi szívesen időzött Gödöllőn, kedvéért árvácskával és ibolyával ültették tele az angol mintára kialakított kertet.

A két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött, és nemcsak pihenőhelyül szolgált, hanem vadászatokat és diplomáciai fogadásokat is tartottak itt. A második világháború idején az épületet nem érte bombatalálat, így komolyabb károk sem keletkeztek benne, a háború után azonban a funkcióját vesztett kastélyban és parkban idősek otthona, szociális lakások és szovjet laktanya kapott helyet. Állapota az idők során nagyon leromlott.

A 80-as évek állagmegőrző munkálatai után csak a rendszerváltást követőn váltak intenzívvé a felújítások. 1996-ban megnyílhattak az első szobák, két évvel később átadták az Erzsébet királyné emlékkiállítást és az északi előkertet, 2003 augusztusától az emlékkiállítás, a királyi lakosztályok és a Grassalkovichok korát bemutató állandó tárlatok után már a barokk színház is látogatható lett. A rekonstrukció következő fontos szakasza 2009 júliusában indult, amit az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megítélt több mint 1,6 milliárd forint tett lehetővé.

Papházi János osztályvezető, történész, muzeológus - és alkalmi idegenvezető - az újjászületett épületrészek bemutatásakor részletesen taglalta, hogy a kastély a dekoratív falfestések tárháza: a rétegek az 1750-es évektől a 19. század elejéig kerültek egymásra. A mostani rekonstrukció során a termek egy részében a falakat pasztellszínű védőfestékkel fedték be, de az úgynevezett kutatóablakokban nyomon követhetők a díszes falfestések különböző korszakai, a barokk, a rokokó és a klasszicista stílusok.

A megszépült, most még üres termek közül kiemelkedik az égszínkék selyemtapétával borított Mária Valéria-szalon. A legfiatalabb királyi gyermek lakosztályát eredeti környezetében állítják vissza, amihez fotográfiákat és leírásokat használnak fel - közölte Papházi János, aki hozzátette: a kastély munkatársainak régi vágya teljesült, amikor végre eredeti helyére kerülhetett a gyönyörű rokokó kályha.

Ujváry Tamás igazgatóhelyettes a kastély berendezési tárgyaival kapcsolatban megjegyezte, hogy azokat részben nagy múzeumoktól, gyűjteményektől kapják kölcsönbe hosszú távra, részben saját műtárgyaikat veszik igénybe. A kastély berendezésének harmadik csoportját azok a tárgyak alkotják, amelyeket a vendégek használnak. "Ezeknek stílusban illeszkedniük kell a kastélyhoz, ezért egyedileg gyártatjuk le" - magyarázta az igazgatóhelyettes.

A mostani felújítások további eredményeit sorolva Papházi János felfedte, hogy a kastély legnagyobb folyosóján Habsburg képgaléria kap helyet, itt közel húsz Habsburg uralkodó portréja látható majd. A mezzanine szinten, azaz a félemeleten öt terem várja a zenei mesterkurzusok résztvevőit. - Reményeink szerint az új lehetőség zenei együttműködésekre is alkalmat teremt majd - fűzte hozzá.

Újdonság a vetítőterem és a múzeumpedagógiai kabinet, az előbbiben korabeli filmhíradókból, a kastélyhoz kapcsolódó filmekből, dokumentumfilmekből látható majd válogatás, az utóbbi pedig foglalkoztató programok helyszíne lesz. Holub Katalin megjegyezte, szeretnék, ha az iskolai osztályok évente legalább egyszer részt vennének programjaikon.

Bizonyára sokakat vonz majd a helyreállított Horthy bunker. A vasbeton létesítmény a kormányzót és közvetlen családtagjait védte volna, használatbavételére azonban már nem került sor, mert 1944 végére, mire elkészült, a kormányzót és családját Németországba szállították. - A két helyiségből álló, hetven négyzetméteres bunkert a háború után a szovjetek raktárnak használták, az ott tárolt gázolaj szagát még évek múlva is érezni lehetett - érzékeltette a kastély viszontagságait Papházi János.

Gödöllő ékességét az igazgatóhelyettes segített elhelyezni az európai kastélyok térképén. Mint mondta, a látogatószámot illetően hozzávetőleg a belga királyi palotával áll egy szinten, de például megelőzi a portugál rezidenciát. "A gödöllői kastélyban évente mintegy 300 ezer ember fordul meg, középtávú célként a lengyel királyi palota (Wilanów) 500 ezres látogatószámát szeretnénk elérni" - húzta alá Ujváry Tamás .

A GKK tagja az Európai Királyi Rezidenciák Szövetségének, amely többek között Angliát, Spanyolországot, Portugáliát, Franciaországot és Olaszországot foglalja magában. A gödöllői kastély része a 2002-ben életre hívott Sisi-útnak is, amely az egykori Osztrák-Magyar Monarchia Erzsébet császár- és királynéhoz kapcsolódó legszebb városait, kastélyait fűzi fel.

A közeli jövőt illetően Holub Katalin kiemelte, hogy a tavaszi kormánydöntésnek köszönhetően megkezdődhetnek a lovarda és a barokk istálló felújítási munkálatai, ami azért is jelentős, mert Magyarország uniós elnökségének idején már egy négyszáz fő befogadására alkalmas, diplomáciai és protokoll események, konferenciák rendezését lehetővé tevő reprezentatív tér áll majd rendelkezésre. A program tervezett összköltsége egymilliárd forint.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején