Falfestményekkel elemezték a maják harci stratégiáját
2010. október 21. 13:02 MTI
A maják harci stratégiáját, fegyverzetét elemezte egy mexikói kutató négy régészeti helyszínen lévő faliképek alapján.
Korábban
Eduardo Tejeda Montroy, a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régésze górcső alá vette a faliképeket három helyszínen a Yucatán-félszigeten, köztük Chichén Itzá maja-tolték romvárosban, valamint egy további helyszínen Campeche szövetségi államban.
Az ábrázolások alapján a kutató azonosította, hogy milyen fegyvereket használtak a maják a 600 és 1000 közötti időszakban. Mint kiderült, a fegyverzet "szabvány" volt, mind a négy vizsgált városban egyaránt "hadrendbe állították" a harci szekercéket, amelyekkel halálos ütést lehetett mérni az ellenségre. A maják fegyverzetéhez tartozott a meghajlított bot, amelyet furkósbotként alkalmaztak, de rendelkeztek dárdavetőkkel, is amelyekkel akár 100 méteres távolságra is el lehetett juttatni a hajítófegyvert.
Az egyéni védőfelszerelés csupán sóoldatban keményített textil "mellvértekből", valamint fapajzsokból állt. A hadsereget néhány parancsnok irányította, köztük az uralkodó, aki hatalma jelképeként hatalmas toll fejdíszt, orr- és fülékszert, valamint melldíszt viselt. Chchen Itzában, a Jaguárok templomában látható falfestmény szerint viszont az uralkodó három nagy fehér tollal ékesített koronát viselt.
A faliképek tanúsága szerint a maják kommunikációs rendszere harsonákra, dobokra és trombitákra épült, s az ábrázolásokból az is kiviláglik, hogy miként festették a harcosok arcukat, törzsüket, hogy megkülönböztessék magukat az ellenségtől. A maja harcosok ütközetkor két alakzatba tömörültek - sorba, vagy oszlopba rendeződtek. A régész szerint azonban nem valószínű, hogy szemtől szembe megütköztek volna az ellenséggel, ahogy a rómaiak tették, inkább az oldalszárnyak felől próbáltak támadni, és "sarokba" szorítani az ellenséget, megfosztva azt a viszonttámadás lehetőségétől.
Nem sikerült viszont kideríteni azt, hogy a maják csupán vészhelyzet esetén hívták fegyverbe a harcosokat, vagy esetleg reguláris hadsereggel rendelkeztek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap