A Yale Egyetem Limában tárgyal a Machu Picchu-i leletek sorsáról
2010. november 19. 15:49 MTI
A Yale Egyetem küldöttsége a hétvégén Limában folytat tárgyalásokat, amelyeken megvitatják a Machu Picchuból származó régészeti leletek ezreinek a sorsát - jelentette be Alan Garcia Perez perui köztársasági elnök.
Korábban
A perui hatóságok megrekedtek a Yale Egyetemmel a műtárgyak tulajdonjogáért vívott hétéves csatározásban: A Hiram Bingham által a Yale egyetem számára 1912-1916 között "kikölcsönzött", ám soha vissza nem adott leletegyüttes kerámiatárgyakat, díszeket, valamint csontanyagot tartalmaz. Peru 46 ezer leletet követel a Yale Egyetemtől, utóbbi csak 5500 létét ismeri el, amelyekből csupán 330 múzeumi minőségű. Az egyetem szerint a leletek törvényesen kerültek a birtokába.
Alan Garcia Perez november elején fordult segítségért Obama elnökhöz, hogy Peru visszakaphassa a műkincseket, múlt héten pedig Juan Ossio kulturális miniszter bejelentette, hogy a Yale Egyetem és a perui kormány tárgyalásokat kezdett a leletek visszaszolgáltatásáról. "Reményeim szerint a dolgok jól haladnak és hamarosan kedvező fejlemények várhatók" - hangsúlyozta Juan Ossio.
Peru 2007-ben perelte be a Connecticuti Bíróságon a Yale Egyetemet, a perui kormány pedig utcai demonstrációkat ösztönzött, hogy nyomatékot adjon a bírósági keresetnek.
Machu Picchut Pachacutec inka uralkodó építtette 1450 körül, s a várost sikerült titokba tartani a spanyol hódítók előtt, akik száz évvel később szállták meg az országot. A romvárost, amely jelenleg Peru legjelentősebb idegenforgalmi nevezetessége, s évente sok ezer turistát vonz, 1911-ben Hiram Bingham amerikai kutató fedezte fel. az Urubamba-folyó völgyében fekvő várost, amely kiterjedt földművelő teraszokból és egy központi tér köré rendezett épületekből áll.
A legjelentősebb épületek a csillagvizsgálóként szolgáló Torreón, az alatta elhelyezkedő, finoman faragott kövekkel átalakított természetes sziklaüreg, a hozzájuk kapcsolódó fürdők, a Három ablak templomának nevezett épület, az Intiwatana - a Nap "kipányvázására" szolgáló szikla: az árnyékvetésre alkalmassá faragott szikla valószínűleg napóraként szolgálhatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.