Titkosügynök volt a bolgár nagykövetek fele
2010. december 15. 08:57 MTI
A rendszerváltás óta vezető posztot betöltő bolgár diplomaták közel fele a kommunista titkosszolgálatok ügynöke vagy besúgója volt a hidegháború idején - tette közzé a titkosszolgálati archívumokat vizsgáló bolgár állami bizottság.
Korábban
A Dnevnik című napilap által ismertetett jelentés azt állítja, hogy a rendszerváltás óta nagyköveti, első tanácsosi vagy főkonzuli posztot betöltő 462 megvizsgált személy közül 218-an voltak korábban a kommunista titkosszogálatok munkatársai vagy ügynökei, főleg a hírszerzés és a kémelhárítás területén.
Közülük a bizottság név szerint is megnevezi a még élő 192 személyt, köztük olyan csúcsdiplomatákat, mint Bulgária jelenlegi EU-képviselője, valamint Stockholmban, Londonban, Berlinben, Madridban, Rómában, Athénban és a Vatikánban, illetve az ENSZ-ben, Moszkvában, Pekingben és Tokióban szolgáló misszióvezetője. Nikolaj Mladenov külügyminiszter felháborodottan reagált a közlésre, és szerdára hivatalos állásfoglalást ígért az ügyben.
A 26 már elhunyt diplomata nevét a vonatkozó törvény értelmében nem lehet közzétenni. Az archívumok feltárásáról hozott, 2006 vége óta alkalmazott bolgár törvény a polgári és katonai hírszerzés és kémelhárítás dossziéinak közel teljes nyilvánosságra hozatalát irányozza elő. A volt ügynököket és besúgókat ugyanakkor semmilyen jogkövetkezménnyel nem fenyegeti.
Az illetékes állami bizottság szerint egyébként Bulgária posztkommunista kormányainak minden hatodik tagja szintén ügynök vagy besúgó volt a rendszerváltás előtt. Georgi Parvanov elnök maga is szerepel a volt komunista hírszerzés "munkatársainak" listáján, Parvanov azonban cáfolja ennek helytállóságát.
A testület korábban már nyilvánosságra hozta a parlamenti képviselők és a választási jelöltek, továbbá a média, a rendőrség és az igazságszolgáltatás vezetői között található egykori kommunista ügynökök nevét. A most közzétett jelentésből azonban az derül ki, hogy a szocialista Bulgária állami intézményei közül a diplomáciai testületekben dolgozott a legtöbb titkosügynök. Ezzel a bolgár tudományos akadémia a második helyre szorult az egykor leginkább megfigyelt területek közül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap