Kínos csendben emlékezik Amerika az észak-déli polgárháborúra
2011. február 9. 11:32
Százötven évvel ezelőtt hét déli állam döntött úgy, hogy elszakad az Uniótól, amivel egy négy éven át tartó, egymillió áldozatot követelő polgárháborút idéztek elő, megágyazva a rabszolgák felszabadításának. Az észak-déli konfliktus mind a mai napig érezteti hatását, a témába vágó kiállításokat mégis nagyítóval kell keresni az Egyesült Államokban.
Korábban
Teljesen máshogy festett Abraham Lincoln születésének 200. évfordulója, amelyet tavaly ünnepeltek meg a tengerentúlon. A kongresszus erre az alkalomra egy speciális bizottságot is felállított, amely az egész nemzet lelkiismeretét próbálta felrázni számtalan kiállítás megszervezésének segítségével. Washingtonban a National Portrait Gallery, a National Gallery of Art és a National Museum of American History is szentelt egy-egy kiállítást Lincoln életének és alakjának bemutatására. A New York Historical Society Lincoln és New York címmel nagyszabású show-t indított el, amely az egész országot bejárta.
Az amerikai polgárháború óriási benyomást gyakorolt a képzőművészekre, köztük a fotósokra. Ott van például Matthew Brady halott katonákat ábrázoló képe, amely valósággal sokkolta a romantikus ábrázolásmódhoz szokott embereket. „Amerikának túl sok gátja van a polgárháborúra való emlékezés terén” – nyilatkozta Harold Holzer, a Metropolitan Museum of Art külkapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese. „A visszapillantás, amely néhány különösen fontos festmény leleplezése előtt tisztelgett, furcsa érzéseket szabadított fel. Maga az emlékezés is igencsak kritikus volt, így több kellemetlenséget okozott” – tette hozzá Holzer, aki szerint az 1961-es centenárium „több szempontból is kellemetlen” volt, mivel a déli államok akkor azt nem akarták felhasználni a polgárjogi küzdelmek közelsége miatt.
A polgárháborút övező nagy hallgatást a Smithsonian American Art Museum törte meg, amely a háborús művészetnek szentelt kiállítást, különös tekintettel a táj- és zsánerképekre. A 2012 novemberében nyíló A polgárháború és az amerikai művészet című tárlat végleges koncepcióján ugyan még dolgoznak a szakemberek, de azt már most is tudni lehet, hogy az érdeklődők megtekinthetik majd Winslow Homer két festményét, a Foglyok a frontról (1866) és az Otthon, édes otthon (1863) című alkotást, sőt, a Metropolitan Museum of Art és a National Gallery of Art is jelezte: szívesen kölcsönadná gyűjteményének témába vágó darabjait.
Richmondban a Virginia Museum of Fine Art a múlt hónapban nyitotta meg hasonló tematikájú kiállítását, többek között John Becker festményeivel a sorban. „Meglepő, hogy ilyen kevés múzeum vállalkozott nagyobb kiállítás szervezésére, de mi, mint a Konföderáció egykori fővárosa, ezt kötelességünknek éreztük” – mondta el a múzeum szóvivője.
Eleanor Jones Harvey, a Smithsonian kurátora szerint a kiállítások hiánya részben a háborúval közvetlenül foglalkozó, magas színvonalú festmények elenyésző számára vezethető vissza. „Nem volt piaca az amerikai-amerikai küzdelemnek. Hogyan tudnánk bármi olyanra emlékezni, amit nem is hevertünk ki igazán?” – kérdezte sokat sejtetően Harvey, aki a múzeumoknak a saját festményeik kölcsönbeadási politikájáról szólva elmondta: erre minden esetben gyorsan került sor, de az évforduló közeledtével sok intézmény döbbent rá, hogy saját kiállítást kellene szervezni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.