A Fekete-tenger őskori partvonalát fedezték fel
2011. július 12. 11:53
A Fekete-tenger 7500 évvel ezelőtti partvonalát fedezték fel bolgár és amerikai kutatók, akik a tengerfenéket térképezték fel az Emine-fok közelében.
Korábban
Az általánosan elfogadott elmélet szerint tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén, a Fekete-tenger még édesvizű tó volt, amelynek nem volt összeköttetése a Mediterráneummal. A gleccserek elolvadásával világszerte emelkedni kezdett a tengerszint, a víz átbukott a Boszporusz-szoroson. A gigantikus árhullám mindörökre megváltoztatta a Fekete-tenger élővilágát, ahogy a partvidékén megtelepedett népesség életét is.
Az elmélet bizonyítékát 1997-ben Walter Pitman és William Ryan, a Columbia Egyetem geológusai szolgáltatták, akik az ukrajnai partoknál a fenéküledéket vizsgálták. Arra az eredményre jutottak, hogy 7500 évvel ezelőttig édesvízi kagylók éltek a ma sós vizű tengerben, amely egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A Fekete-tenger ugyanis az egyetlen, amelyben két különböző, egymással nem keveredő vízréteg van jelen. Az egyik a körülbelül 150 méteres, mérsékelten sós felszíni réteg, a másik a magas sókoncentrációjú mélytengeri réteg. Növény- és állatvilág csak a felső 120-200 méteres rétegben található. A mélyebb vizek oxigénhiányosak, élet nélküli víztömeget alkotnak, ahol legfeljebb anaerob baktériumok tudnak fejlődni.
A Pelko Dimitrov, a Várnai Oceanológiai Intézet professzora által vezetett expedíció tagja volt William Ryan, aki nem egészen biztos abban, hogy a kérdéses partszakaszt valóban a 7500 évvel ezelőtti árhullám "küldte a mélybe". "Az összes eddigi megfigyelésem alátámasztják ezt az elméletet, ám még keressük a teóriának esetlegesen ellentmondó tényeket" - hangsúlyozta a professzor.
Amennyiben az elmélet helytállónak bizonyul, ez egy sor újabb kérdést vet fel, olyanokat, hogy kik éltek a mélybe süllyedt partszakaszon, mi lett a sorsuk, és milyen utóhatásai voltak a történéseknek a régió szempontjából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05