Régészeti felfedezések ezreit hozta el a Google Föld
2011. szeptember 28. 10:14
Eddig ismeretlen közel-keleti régészeti helyszínek ezreit fedezte fel a karosszékéből David Kennedy. Az ausztrál professzor példáját egyre többen követik, ezzel is bizonyítva, hogy a Google Föld egy igazán hasznos régészeti segédeszköz.
Korábban
Ausztrália az utóbbi években a Google Föld programmal dolgozó régészek "fővárosává" vált. Legutóbb David Kennedy, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa jelentette be, hogy a program segítségével emberi kéz által készített ősi kőstruktúrák ezreit azonosította az Arab-félsziget területén. A professzor februárban már közel kétezer potenciális régészeti helyszínt talált karosszékéből az interneten keresztül.
A Google Földet alkalmazó régészek sorát a melbourne-i La Trobe Egyetem doktorandusza, David Thomas nyitotta meg, amikor ismeretlen lelőhelyek százait azonosította a háború sújtotta Afganisztán területén 2008-ban. „A nagy előny az, hogy arra nézel, amerre szeretnél... ott [a Közel-Keleten] nem lehet könnyen elérni a helyszínt és nincsenek részletes légi felvételek, úgyhogy a Google Föld nagyon könnyűvé teszi mindezt” - ecsetelte az új módszert Thomas. Az ausztrál régész szerint a program további előnye, hogy ingyenes, míg a kereskedelmi műholdképek vagy légi felvételek drágák és csak kis területeket fednek le.
Kennedy közel-keleti felfedezéseit sokan a perui Nazca-vonalakhoz hasonlítják. Az ausztrál professzor szerint azonban míg a Nazca-vonalak csupán művészeti vagy vallási alkotások, addig az arábiai leleteknek gyakorlati célja volt. A perui alakzatok csupán 1000-1500 évesek, és csak 500 négyzetkilométernyi területet fednek le, az Arab-félszigeten lévő alkotások viszont jóval ősibbek és nagyobbak; korukat körülbelül 9 ezer évesre becsülik, és 3 millió négyzetkilométeres területen helyezkednek el.
Kennedy virtuális felfedezéseinek számát számos házmaradvány, több tízezer medál- és trombitaformájú sír és háromezer csapda gyarapítja. A kelepce egy vadászatra kialakított és mesterségesen körülhatárolt terület, amely alkalmas az üldözött préda beszorítására. Ezeknek a csapdáknak az átmérője 20-30 métertől egészen 200-300 méterig terjed. Az egykoron egy méter magas kőépítményeket a RAF pilótái fedezték fel a húszas években, 1995-re már 507 ismert csapda volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.