Animációs rajzok az őskori barlangok falán
2012. június 5. 08:49
30 ezer évvel ezelőtt az ősemberek olyan, képregényszerű eljárásokat alkalmaztak a barlangok falán, amivel az lehetett a szemlélő benyomása, mintha az állatok mozognának – mutatott rá két francia kutató. Az alkotók által elsajátított egyik technika ráadásul a 19. századból ismert taumatróp működési elvén alapszik.
Korábban
Az őskori művészek csontkorongon ábrázolták az oroszlánokat és egyéb vadállatokat, amivel azt a benyomást keltették, mintha az állatok folyamatos mozgásban lennének – erre a következtetésre jutott kutatásuk során két francia kutató, Marc Azéma (Toulouse-Le Mirail Egyetem) és Florent Rivère. „A művészek életet akartak vinni a rajzokba” – foglalta össze Azéma. „A legtöbb rajz mozgás közben ábrázolja az állatokat” – fűzte hozzá.
A rajzok előtt elhúzott lobogó fáklyák ráadásul tovább erősítették a hatást – olvasható az Antiquity című tudományos folyóirat legújabb számában, amely Azéma és Rivère húszéves kutatómunkájának summázata. Ők voltak egyébként az első olyan szakemberek, akik rámutattak a Chauvet-és La Baume Latrone-barlangok "animációs" festményeire.
A Chauvet-barlangban található egyik tízméteres rajzon egy komplett vadászjelenet látható. A történet az oroszlánok „bemutatásával” kezdődik, amint éppen vadászni indulnak, közelükben mamutokkal és egyéb állatokkal. A festmény második részében egy falka oroszlán tűnik fel, és jól láthatóan egy bölényt vesznek üldözőbe.
Az őskori alkotóknak jórészt az ilyen témájú rajzokon sikerült mozgásban megörökíteniük az állatokat. A Chauvet-barlang falán például egy olyan bölény látható, amelynek két különféle testhelyzete, ezáltal nyolc lába van, s azt a benyomást kelti, mintha a nagytestű emlős éppen üldözői elől menekülne. Franciaországban 12 barlangban összesen 53 állatot ábrázoltak így; egyedül a lascaux-i barlangban 20 olyan állat van, amely több fejjel, lábbal vagy farokkal rendelkezik.
A kutatók olyan csontokat is találtak, amelyek az 1825-ben felfedezett taumatróp elvén működnek; ez egy olyan korong, amely átlója körül forgatható, mindkét oldalán képpel. A Francia-és Spanyolországban előkerülő leleteken ülő illetve álló testhelyzetben látható állatok vannak, a korongot forgatva pedig az lehetett a képzete az embernek, mintha az állatok mozgásban lennének.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap