Nagyszabású kiállítás nyílt a pápai zsinagógában
2012. július 16. 10:41 MTI
Vasárnap megnyílt a pápai zsinagógában az Elfeledett szomszédaink címet viselő fotókiállítás, amely a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidó származású magyaroknak állít emléket. A rendhagyó kiállítás nem a holokauszt szörnyűségeit mutatja be, hanem azoknak a zsidó családoknak a mindennapi életét, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak - tájékoztatott Boros Katalin, a pápai városháza szóvivője.
Korábban
A kiállítás ötletgazdája és fő szervezője Gyekiczki András jogász, a város egykori diákja, aki szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat - mondta el Boros Katalin.
A szervezők április végéig közel 500 fotót gyűjtöttek össze a háború előtti időkből, köztük családi, portré, társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fotókat. A fényképek egy részét a tengerentúlról, családi archívumokból, sok esetben egyesével gyűjtötték össze.
Több száz dokumentum is előkerült: eddig elrejtett visszaemlékezések, családi történetek, anyakönyvi okiratok, koncentrációs táborból elbocsátó igazolványok, munkaszolgálatból származó, deportáló vonatból kidobott levelezőlapok.
A kiállított fotókból és dokumentumokból a város történetének különleges apró részletei bontakoznak ki. A látogatók egyebek mellett megtudhatják, mit tartalmazott Esterházy gróf zsidóknak kiadott védlevele, és azt is, ki volt a 40-es évek elején Pápa legszebb lánya, akibe minden végzős gimnazista szerelmes volt.
Pápán a 18. században telepedtek meg először nagyobb számban zsidó iparosok és kereskedők. Leszármazottaik száz évvel később a város lakosságának ötödét tették ki, egyebek mellett ők virágoztatták fel a textilipart, a pipagyártást, pápai húsipart. A közösség építtette Magyarország akkor harmadik legnagyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2700 pápai városlakót minősítettek nem kívánatosnak, majd megsemmisítendőnek. Közülük néhány százan élték túl a világháborút, de ennél is jóval kevesebben költöztek vissza szülővárosukba.
A zsinagógában megrendezett kiállítás célja, hogy a város lakói és az idelátogató vendégek megismerjék azokat a kiváló hazafiakat, akik ügyvédként, orvosként, tanárként, kereskedőként, iparosként segítették gazdaggá tenni Pápát - közölte Boros Katalin.
A kiállítás július 15-től október végéig tart nyitva. Az iskolai tanév kezdetétől a város és a környék iskoláinak részére vezetett kiállítás látogatásokat tartanak a szervezők. A kiállítás szeretné felhívni figyelmet a pápai zsinagóga gyönyörű, felújításra váró épületére is.
A kiállítás megvalósításában a kezdeményezőt támogatta Pápa Város Önkormányzata és a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, valamint a Pápai Zsidók Társasága (PÁZSIT) civil szerveződés. A kiállítás látványtervezője Rajk László, a kivitelező a Lisys Zrt. A szakmai munkában részt vett az izraeli Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma, a pápai Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, a Jókai Mór Városi Könyvtár, a Magyar Zsidó Levéltár, a Holokauszt Emlékközpont, a Pápai Református Gyűjtemények, a Veszprém Megyei Levéltár és a Centropa Zsidó Családtörténeti Kutató Központ.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.