Nem mindig hatottak Churchill beszédei
2013. augusztus 29. 09:10
Egy brit történész megkérdőjelezte azt a közkeletű vélekedést, amely szerint Winston Churchill brit kormányfő háborús beszédei mindig lelkesítően hatottak volna a világháborútól elcsigázott angolokra.
Korábban
Richard Toye kormányzati dokumentumokat, felméréseket és naplókat olvasott át, hogy felmérje, hogyan fogadta Nagy-Britannia és a világ közvéleménye a britek háborús miniszterelnökének nagy ívű, ma is sokat idézett beszédeit. A történész kiemelte, hogy Churchill korai előadásai „egyáltalán nem ismertek”, sőt az 1940. június 18-án elhangzott Their finest hour című beszéd idején állítólag az emberek többsége szerint egyenesen részeg volt az italt köztudottan soha meg nem vető politikus (erről itt és itt olvashat).
Toye, az Exeteri Egyetem történelem tanszékének oktatója elismeri, hogy volt olyan pillanat, amikor Churchill izgatottságot és lelkesedést váltott ki az emberekből, de sokszor csalódottságot okozott és kritikát vont maga után egy-egy nagy hatású beszéd. „Kevés bizonyíték van arra, hogy döntő változás állt volna be a britek magatartásában a háborús erőfeszítést illetően” – fogalmazott a történészprofesszor.
Toye úgy látja, az, hogy a beszédeket eltérően fogadták, a kanonizált nemzeti mítosz „maszatolta” el: a kutató erre a következtetésre az után jutott, hogy megvizsgálta a Mass Observation nevű társadalomkutató szervezet birtokában levő naplókat, amelyekben arra kérték az embereket, hogy mondják el véleményüket a körülöttük levő személyekről, de Toye megvizsgálta a háborús, 1946-ig fennálló Információs Minisztérium (MOI) belső hírszerzési (Home Intelligence Division) anyagait is.
Az angolok – Toye kutatása szerint – csak a beszédek egy részével voltak elégedettek, és gyakran megváltoztatták véleményüket egy-egy újsághírt olvasva vagy másokkal beszélgetve. Churchill egyébként maga fogalmazta meg írásait, legtöbbjüket chartwelli (Kent megye) otthonában. Toye új könyvében kifejti, hogy Churchill mindig a kormány tanácsainak megfelelően, a kabinet nézeteihez igazítva írta meg azokat.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Az első asszír felirat Jeruzsálemben
- Egy elfeledett zsinagóga nyomában
- Születésnapjára kapta naplóját, Anne Frank
- A föld alól került elő a „zsidó Oxford”
- A magyar zsidóság sorsa a kiegyezéstől a vészkorszakig
- Ma nyolcvan éve szabadították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort - méghozzá a foglyok
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap













