Megsüthette a galambot a neandervölgyi
2014. augusztus 12. 10:02
Sült szirti galambot is ettek a neandervölgyiek 67 ezer évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy a madarak jóval korábban váltak az emberi étrend részévé, mint azt eddig gondolták - derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Spanyol tudósok 1724 galambcsontot vizsgáltak meg, amelyek egy gibraltári barlangból kerültek elő. A csontokon a neandervölgyi fogainak és vélhetően a sütésnek a nyomait fedezték fel. Ez azt sugallja, hogy az állatokat levágták és megsütötték, így ez a legkorábbi bizonyítéka az emberi madárfogyasztásnak - írják kutatók a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
"Ugyanazt szerette, amit mi is: a mellét, a combját és a szárnyakat ette meg. Ehhez megvolt a tudása és megvoltak az egyéb feltételek" - fogalmazott Clive Finlayson, a Gibraltar Museum igazgatója. Finlayson szerint a kutatás újfent megerősíti azt az egyre inkább elterjedő vélekedést, hogy a neandervölgyit korábban alaposan félreismertük, ugyanis sokkal fejlettebb volt, mint amit általában gondolnak róla. Az utóbbi időben számos elméletet cáfoltak meg a neandervölgyivel kapcsolatban, így kiderült, hogy ismerte és használta a tüzet, eltemette halottait és tisztán tartotta otthonát.
A kutatás szerint miután a neandervölgyi megnyúzta a galambot, a kezével és a fogával távolította el belőle a csontokat, a zsírt és a porcokat. A csontokon csak kevés esetben találták meg a vágóeszközök nyomát, a kutatók szerint ez azért van, mert a szirti galamb húsát eszközök nélkül is könnyen el lehetett fogyasztani. Egyelőre nem ismeretes, hogyan tudták őket becserkészni, de minden bizonnyal egy jó mászó csenhette el a galambokat fészkeikből. A kutatók hangsúlyozzák: a sütésre utaló bizonyítékok nem perdöntőek, azokat egy véletlen tűzeset is okozhatta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap