Az ősi babiloniak ki tudták számítani a Jupiter útvonalát
2016. február 1. 17:34
A matematikai és geometriai csillagászat első ismert példáját azonosították a kutatók ősi babiloni ékírásos táblákon, számolt be a Science tudományos folyóirat. A leletek elemzése rávilágított a tényre, hogy a babiloniak képesek voltak a Jupiter bolygó helyzetét geometriai módszerrel kiszámítani, amelyről korábban úgy vélték, első ízben a 14. századi Európában alkalmazták először.
Korábban
„A most feltárt szövegek az ókori matematikai csillagászat legkorábbi bizonyítékai” – mondta a tanulmány szerzője, Mathieu Ossendrijver, a berlini Humboldt Egyetem babiloni csillagászattal foglalkozó történésze. „A szövegek leírták a bolygó égi sebességét, valamint azt, miként változik az idők során” – tette hozzá.
A British Museumban őrzött agyagtáblákról úgy vélik, hogy a 19. század során egy régészeti ásatás során tárták fel a mai Irak területén. A szinte teljesen ép leletek minden bizonnyal Babilonban íródtak Kr. e. 350-50 között. A táblák egy nagyobb, mintegy 450 darab csillagászati szövegből álló gyűjtemény részei, amelyek Babilonból és Uruk környékéről származnak. A különböző információkat oszlopokba és sorokba rendezve, tagoltan hagyták az utókorra.
Ossendrijver elmondta, öt agyagtáblát vettek elő, amelyeken trapéz alakú írásjelek figyelhetők meg. Korábban senki sem tudta lefordítani őket, a szakember azonban rádöbbent, hogy az egyikük, az „A” jelű tábla a kulcs a többi megfejtéséhez. „Rájöttem, hogy a Jupiter sebességéről és mozgásáról adnak információt, pontosabban, hogy hány fokot mozog a bolygó egyetlen nap alatt” – magyarázta a kutató.
„Ha felosztod a Jupiter sebességét különböző időegységekre, tulajdonképpen kis görbéket kapsz, amelyek távolról trapéznak tűnnek. A táblák két intervallumban mutatják be a bolygó mozgását attól kezdve, hogy a Jupiter első ízben jelent meg az éjjeli horizonton, majd a 60 és a 120 nappal későbbi helyzetét rögzítik” – magyarázta Ossendrijver. A táblák segítségével azt az időt is kiszámolhatjuk, amikor a Jupiter a 60 napos távolsága felénél tart, ilyenkor a trapézokat két azonos részre vágja.
„Egyáltalán nem vagyunk abban biztosak, hogy a babiloniak miért érdeklődtek ennyire intenzíven a Jupiter mozgását illetően. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a bolygó kapcsolatban lehet a legfőbb babiloni istenséggel, Mardukkal. A táblákat elkészítő csillagászok vagy papok a legfontosabb, Marduknak szentelt templomban teljesítettek szolgálatot” – emelte ki a kutató. Babilonban minden istennek volt egy égiteste, Marduk a Jupitert kapta.
A babiloni írásról úgy tartják, hogy eredetileg egyfajta számviteli rendszer alapja lehetett, amelynek segítségével nyomon lehetett követni a különböző jószágok, mint például a juh, a gabona vagy a földterület méretét, mennyiségét. „A legtöbb, Mezopotámiából való ékírásos tábla az ehhez hasonló feljegyzésekkel foglalkozik. Azonban Kr. e. 2000 körül kifejlesztettek olyan matematikai formákat, amelyek segítségével – ahogyan mi nevezzük – a másodfokú egyenleteket is meg lehetett oldani, tehát jóval túl mutattak a korábbi gyakorlati szerepükön. Ezen mozgások leírásának módszere tulajdonképpen hasonló ahhoz, amelyet ma integrálszámításnak hívunk” húzta alá Ossendrijver.
Ezen agyagtáblák alapján teljesen újra kell gondolnunk a különböző matematikai számítások eredetét, amelyekről mindezidáig úgy gondoltuk, hogy a középkorba nyúlnak vissza, amikor a sebességek kiszámításához már geometriai módszereket alkalmaztak. „Ez igen meglepő, ugyanis senki sem számított arra, hogy már az ókorban ilyen ismeretek birtokában voltak” – tette hozzá.
Az ókori görögök már használtak geometriai, mértani számításokat a fizikai térben lévő alakzatok leírására, ám – ahogy most kiderült – az ókori babiloniak a geometriát már elvont értelemben, az idő és a sebesség megállapítására is alkalmazták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap