Kommunista utópia a rajzasztalon: a meg nem épült Moszkva
2005. április 21. 10:58
Mai szemmel nézve akár fantasztikus filmek díszleteinek is tűnhetnek a szovjet építészek rajzasztalon maradt grandiózus víziói.
Korábban
Szovjetpalota
1. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, V. Suko, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1934-es változata.) 2. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, Ja. Belopolszkij, V. Pelevin, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1946-os változata.) 3-4. Szovjetpalota (Le Corbusier, 1934. Felül- és oldalnézet) |
A moszkvai Szovjetpalota megépítésére kiírt pályázat a század talán leggrandiózusabb építészeti programja volt, az épületet a világ leghatalmasabb épületének szánták. A Szovjetpalota 415 méteres magasságával jócskán felülmúlta volna a kor legmagasabb épületeit, az Eiffel-tornyot és az Empire State Buildinget. A képen látható, amint az alkotó új Bábel tornyaként a repülők és léghajók közé, sőt fölé emeli az épület csúcsát, melynek legtetején Lenin százméteres szobra állt volna. Az épületnek a kommunizmus küszöbön álló győzelmét kellett szimbolizálnia a világ első munkás-paraszt államának fővárosában. A helyszín is jelképes volt: a palotának a lerombolt Krisztus, a Megváltó Székesegyház helyén kellett állnia. Az 1931-ben meghirdetett pályázatra összesen 160 pályamű érkezett, köztük 24 külföldi építésztől, akik között olyan nemzetközi hírű tervezők szerepeltek, mint Le Corbusier, Walter Gropius vagy Eric Mendelssohn.
Az építkezés kivitelezése lényegében önálló gazdasági és tudományos szakterületté vált: külön optikai, akusztikai és egyéb műszaki kutatóintézeteket hoztak létre, többek között az építkezéshez használt speciális anyagok kifejlesztésére. Az építési terület a zökkenőmentes építőanyag-ellátás érdekében saját vasútvonalat és -állomást kapott.
Az építkezést az induláskor, 1934-ben legfelsőbb szinten kiemelt fontosságúnak nyilvánították. 1939-re az alapozás befejeződött, ám az építkezést a háború miatt 1941-ben leállították, és sohasem kezdték újra. Bár a tervezés az 1940-es évek végéig folytatódott, a templom feltúrt telke 1958-ig üresen állt - ekkor viszont itt építették meg a világ legnagyobb szabad téri uszodáját. 1994-ben ezt is elbontották, s helyébe teljes egészében újjáépítették a Krisztus, a Megváltó Székesegyházat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap