Propagandisták nagyították fel a drezdai bombázás áldozatainak számát
2010. március 22. 08:13 Times Online
Újrakezdődött a második világháborús tragédiákkal kapcsolatos számháború Németországban: egy hivatalos jelentés szerint ugyanis a drezdai bombázásban a korábban hitt félmillió helyett "csupán" 25 ezren halhattak meg.
Korábban
A Drezdai Történészbizottság legújabb jelentése (pdf) szerint a brit és amerikai bombázók által okozott, 1945. február 13-15-i tűzviharban „mindössze” 25 ezer ember halhatott meg. A testületet korábban azért hívták életre, hogy tisztázzák a Németországban évtizedek óta dúló számháború valóságát. A szélsőjobboldal ugyanis a mai napig kitart azon álláspontja mellett, hogy a tragédiában legalább félmillióan vesztek oda.
Az elmúlt években a történészek már 25-40 ezer közé tették az áldozatok számát, így sokakat meglepett, hogy a pénteken bemutatott jelentés arra is kitér, hogy a németek többsége szerint több százezren halhattak meg a bombázásban. Nem is volt meglepő, hogy alig egy órán belül 150 tiltakozó vonult a városháza elé, míg Ralf Lunau, kulturális tanácsos is felemelte szavát a történészek ellen, mondván ez a jelentés semmilyen vitának nem vet véget.
A bizottság a városi archívumok, levéltárak, temetők, illetve hivatalos összeírások számadatait vetették össze a szemtanúk beszámolóival, és így kiderült, hogy a 25-26 ezres áldozatszám nagyjából megegyezik azzal, amit közvetlen a háború után becsültek a hatóságok.
A jelentés egyben kitért arra is, hogy sokkal kevesebb, keleti front felől menekülő katona és civil halt meg a támadásban, mint azt eddig hitték. Egyben az is tisztázódott, hogy a számháborúért főként David Irving, szélsőjobboldali, amatőr áltörténész a felelős, aki 1963-ban megjelent, Drezda elpusztítása című könyvében kelt ki a szövetségesek ellen. Az ő munkája azonban azokon a náci jelentéseken alapult, amelyről a szakértők már akkor is tudták, hogy abban a valós áldozatok számát mindenhol egy plusz nullával toldották meg.
A bombázás azonban a mai napig érzékeny téma Drezdában: a támadások ide, 65. évfordulóján 6400 neonáci vonult fel tiltakozásul, ám 12 ezer ellentüntető állította meg őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap