Így szól a kilencezer éves furulya

Az észak-kínai Henan tartományban található Jiahu lelőhelyen az 1986-1987-es ásatások során fellelt neolitikus furulyák tonális elemzése során kiderült, hogy a rajtuk található hét lyuk hangzása hozzávetőlegesen megfelel a ma is használatos hangskála szolmizációs jegyeinek hangtartományával. Mindez hatalmas felfedezés, hiszen fény derült arra, a neolitikumban élők az i. e. hetedik évezred fordulóján nem csupán egyhangú sípszerű "zajt" tudtak előcsalogatni hangszereikből, hanem gyakorlatilag dallamos zenével is elkápráztathatták a nagyérdeműt vagy szórakoztathatták önmagukat.

A tökéletes precizitással kialakított furulyákat a vörös koronás daruként is emlegetett Mandzsu daru (Grus japonensis) szárnycsontjából faragták ki. A legjobb állapotban fennmaradt hangszeren még a mai napig is lehet játszani, ami ritka lehetőséget ad, hogy kilencezer évvel ezelőtti dallamokat halljunk. (Az őskori zeneszerszámmal lejátszott akkordok itt és itt érhetőek el).

Jiahu nem csupán őskori zenei élményt adott, hanem a régió neolitikum kori lakóinak mindennapi életébe is bepillantást nyerhettünk általa - mondta Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem archeokémikusa, ugyanis a helyszínen feltárt kerámiák vizsgálata arra engedte következtetni a szakértőket, hogy rizsből, mézből és gyümölcsből készült alkoholt is ittak az ősi kínaiak.

A Sárga-folyó mentén fekvő, i. e. 7000 és 5700 között is lakott Jiahut Csu Cse, a Vujang Megyei Múzeum későbbi igazgatója fedezte fel 1962-ben, azonban csupán az elmúlt 15 évben kapott kiemelkedő régészeti figyelmet. Most már tudjuk, hogy a falu az erjedésre utaló bizonyítékok és a hangszerek mellett további fontos információt is szolgáltathat a kínai társadalom ősi alapjairól.

2003-ban az tette ismertté a helyszínt, hogy felfedeztek egy teknőspáncélt, amelyre ősi szimbólumokat faragtak, ez az ún. Jiahu-szkriptként maradt meg a köztudatban, amiről 2003-ban mi is beszámoltunk. A radiokarbonos vizsgálatok szerint a sírok, amelyekben a teknősmaradványt megtalálták, 6600-6200 évesek.

A kínai régészeti helyszín bizonyára még sok meglepetést tartogat a kutatók számára, hiszen Jiahu újkőkori falujának csupán öt százalékát tárták fel, amely tulajdonképpen 45 házat és 370 pincét jelent. A szakértők szerint a falu az egyik legfontosabb régészeti helyszín, amely bepillantást enged az ősi Kína társadalmának titkaiba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
• 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
• Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
• Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
• Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David