Arthur Koestlerre emlékeztek
2008. április 4. 17:00
Emlékkonferenciát rendeztek Arthur Koestler magyar származású író, újságíró halálának 25. évfordulója alkalmából csütörtökön, Budapesten.
Korábban
Egyformán megvetette és megszenvedte a jobb- és baloldali diktatúrát: menekült a fasizmus elől, harcolt a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán, felemelte szavát 1956-ban a magyar szabadság védelmében".
A konferencián bemutatták Varga Imre szobrászművész Koestler-szobrának tervét, a művet a VI. kerületi Lövölde téren szeretné felállíttatni az önkormányzat központi támogatás reményében, még ebben az évben. A mű törött óralapon ülő alakot ábrázol. Az alkotó, aki az "alacsony, barázdált arcú, könnyeden társalgó" Arthur Koestlerrel a '60-as években Londonban találkozott, elmondta: az eklektikus szoborban a talpazat a háborúkban ledöntött templomtornyok összetört óralapját idézi. A konferencián mások mellett Pléh Csaba akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Márton László író és Hajdú Tibor történész tartott előadást.
Az író Kösztler Artúr néven született 1905-ben, Budapesten; családjával 1919-ben hagyta el Magyarországot. Bécsben elektrotechnikát és pszichológiát tanult. 1929-ben kivándorolt Palesztinába, ahol első riportjait készítette, és ahol az iraki királlyal készített interjúja született, amely ismertté tette. 1929-től Párizsban élt, majd Berlinben, ahol a kommunista párt tagja lett.
1943-től angol lexikonok munkatársaként dolgozott, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháborúban Franco csapatai elfogták és halálra ítélték; nemzetközi nyomásra szabadult ki. 1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. A második világháború Franciaországban érte, ahol hónapokra internálták, s csak 1940-ben engedték szabadon.
A világhírt Sötétség délben című kötete hozta meg számára 1945-ben, de a kommunizmus több későbbi könyvében is foglalkoztatta, és számos tudományos, pszichológiai művet írt. Az 1956-os magyar forradalom után nemzetközi színtéren próbálta felhívni a figyelmet a bebörtönzött magyar írókra. A Parkinson-kórral és részleges leukémiával küszködő író 1983. március 3-án vetett véget életének Londonban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyesült Államok
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat
- 7+1 híres merénylet a történelemből
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap