Hazaérkeztek a sárospataki könyvek
Az orosz kulturális örökségi és tömegkommunikációs felügyelet engedélye alapján akár már ma is hazatérhetnek a sárospataki kötetek.
Hazatérés 60 év után
A 136 kötetet, illetve nyomtatványt tartalmazó faládákat katonai tiszteletadás mellett, vörös szőnyegen fogadták a leszálláshoz odakészített lépcsősor alján, a terminál előtti aszfalton. Az eseményen jelen volt többek között Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára, a Restitúciós Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának társelnöke is. A szállítmányt az oroszországi magyar nagykövetség két munkatársa kísérte el Budapestre.Az újságírók szigorú biztonsági ellenőrzés után lehettek jelen a mindössze néhány perces eseményen, amelyen nem bontották fel a ládákat; a résztvevők nem mondtak beszédet, és nem is nyilatkoztak.
Változó számok
A könyvtár 1531-ben jött létre, amikor I. Rákóczi György megalapította a református Alma Matert. A XVII. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett, s a két világháború között nagykönyvtárként működött, több mint százezer kötetet őrzött. Ma csaknem 500 ezres állománnyal bír. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.
A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét - mintegy 170 (más források szerint 172) kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot és dokumentumot - biztonsági okokból 1938-ban Budapesten, a Nemzeti Bank és más bankok, takarékpénztárak széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Művészeti Múzeumba, majd 1960-ban a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).
A két ország között diplomáciai tárgyalássorozat indult az 1907-es, illetve 1954-es hágai egyezmény restitúciós elvei alapján: "a háborúk során eltulajdonított kulturális javak visszaszerezhetők és visszaszerzendők", vagyis azok nem minősülnek hadizsákmánynak. 1992-ben Borisz Jelcin orosz elnök és Antall József kormányfő Budapesten megállapodást írt alá ez ügyben s 1993-ban megalakult a magyar-orosz restitúciós bizottság. Az orosz restitúciós törvény (nemzetközi jogba ütköző kitételei miatt) évekig járta a törvényhozás útvesztőit, míg végül 2000-ben Vlagyimir Putyin elnök aláírta a már többször átszerkesztett dokumentumot. Ettől fogva komoly esély volt arra, hogy az értékek visszakerüljenek, hiszen a jogszabály lehetőséget adott az egyház és a nácizmus üldözöttei tulajdonainak visszaszolgáltatására.
Tavaly szeptemberig a pataki könyvtár pecsétje alapján összesen - hivatalosan - 135 sárospataki kötetet azonosítottak az orosz könyvtárban, ebből 96 latin, 33 magyar és 6 német nyelvű. Több mint hatvan százalékuk imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti és útleíró mű - közöttük 22 ősnyomtatvány. Magyar kutatók az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban. A kötetek visszaadásáról szóló törvény első változatában még 134 kötet szerepelt, de a véglegesen elfogadott szövegből a számot törölték. A könyvtár igazgatónője közben jelezte, hogy egy 135. kötetben is megtalálták a sárospataki pecsétet. Végül pedig 136 kötet került a ládákba, miután még egy kötet előkerült a Nyizsnyij Novgorod-i regionális képzőművészeti múzeumból.
Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
A kormány és a református egyház képviselői múlt szerdán Budapesten egyebek között arról írtak alá jegyzőkönyvet, hogy a II. világháború végén a Szovjetunióba "elszármazott" könyvek állapotfelmérés és állagmegóvás céljára az Országos Széchenyi Könyvtárban (OSZK) kerülnek. Az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei szükség esetén 48 óra alatt portalanítják és fertőtlenítik az Oroszországból Magyarországra visszakerülő sárospataki köteteket. A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeumban március 1-jétől június közepéig tekintheti meg a közönség. A nemzeti könyvtár természetesen örömmel vállalja az általános tisztítási feladatokat, bár konkrét felkérést még nem kaptak, azt sem közölték velük, mikor érkeznének a kötetek - mondta Monok István főigazgató.
A régi, többségében 16-17. századi könyveket portalanítani és esetleg - ha élő gombákat találnak - fertőtleníteni kell. A kötéseket valószínűleg nem restaurálták az orosz szakemberek, a bőrkötéseket szükséges lehet lekenni bőrvédő anyaggal. Ezek a tisztogatási műveletek gyorsan elvégezhetők, restaurálásról azonban ennyi idő alatt szó sem lehet - mondta el Monok István, aki hozzátette azt is, hogyha kell, 32 könyvkötő-restaurátor tud foglalkozni a kötetekkel.
(Múlt-kor/MTI)
