Egy könyvben a 20. század legnagyobb beszédei
2006. december 12. 14:00
Korábban
Ich bin ein Berliner
Amikor Kennedy elnök 1963-ban nyolcórás látogatásra érkezett Nyugat-Berlinbe, a gépkocsisort, amelyben utazott, végig az úton hatalmas üdvrivalgás fogadta. A Brandenburgi kapuhoz közeledve látta meg először a berlini falat. A program szerint a német főváros legforgalmasabb útja, az Unter den Linden végén található kapun keresztül átnézett volna a fal másik oldalára, ám a kapu öt boltívét hatalmas vörös transzparensek borították a túloldalról, így nem láthatta Kelet-Berlint. Kennedy beszéde - amelyet a kommunista keletet és a kapitalista nyugatot kettévágó vasfüggöny legkegyetlenebb szimbólumáról ismert városban mondott el - az egész világon szinte mindenkit megérintett.
Kétezer évvel ezelőtt az emberek azt mondták büszkén: `Civis Romanus sum` . Ma, a szabadság világában pedig ezt mondják büszkén: `Ich bin ein Berliner`.
Sokan vannak ma a világon, akik nem értik - vagy azt mondják, hogy nem értik - valójában mi a különbség a szabad világ és a kommunista világ között. Jöjjenek hát el Berlinbe.
Vannak, akik azt mondják, a jövő a kommunizmusé. Jöjjenek hát el Berlinbe. És vannak, akik Európában és máshol azt mondják: "Együtt tudunk dolgozni a kommunistákkal". Jöjjenek hát el Berlinbe. És olyanok is vannak, akik szerint a kommunizmus gonosz rendszer, de legalább a gazdasági fejlődésünket lehetővé teszi. Jöjjenek hát el Berlinbe.
A szabadság sok nehézséggel jár, a demokrácia pedig nem tökéletes. De nekünk soha nem kellett falat húznunk, hogy honfitársainkat bezárjuk, hogy megakadályozzuk őket abban, hogy szabadon távozhassanak. Több ezer mérföld távolságban, az Atlanti-óceán túlpartján élő honfitársaim nevében is mondom: ők roppant büszkék arra, hogy ha távolról is, de megoszthatták veletek az elmúlt tizennyolc év történetét. Nem tudok olyan városról, amely tizennyolc év ostrom után is annyi vitalitással, erővel, reménnyel és eltökéltséggel élne, mint Nyugat-Berlin.
Noha a fal a legnyilvánvalóbb és szembeszökőbb bizonyítéka a kommunista rendszer bukásának, az egész világ láthatja, ez nem tölt el minket megelégedettséggel. Hiszen számotokra, ahogy azt polgármesteretek is mondta, ez a fal nem csak történelem, hanem az emberiség ellen elkövetett bűn is, hiszen családokat, férjeket és feleségeket, fitestvéreket és húgokat szakít szét, embereket, akik szeretnének együtt lenni.
Ami erre a városra igaz, igaz Németországra is. Addig nem lehet hosszantartó békét biztosítani Európában, amíg minden negyedik némettől megtagadják a szabad ember legalapvetőbb jogát: azt a jogot, hogy szabadon dönthessen. A béke és jóindulat tizennyolc éve alatt ez a német generáció megszerezte magának a jogot a szabadsághoz, amelybe beletartozik az is, hogy családjaikat és országaikat tartós békében és minden nép felé mutatott jóakarattal egyesítsék. A szabadság ostromlott szigetét véditek, de az életetek Németország életének része.
Végezetül hadd kérjem tőletek azt, emeljétek tekinteteteket a ma veszélyeiről a holnap reményeire; Berlin városának és Németországotok szabadságáról a szabadság megteremtésére mindenhol a világon; a falról a béke és az igazság napjára; magatokról és rólunk az egész emberiségre.
A szabadság oszthatatlan, és ha egy ember rabszolga, akkor ki szabad? Ha mindenki szabad, akkor várakozva tekinthetünk azon nap felé, amikor ez a város ismét egy lesz, és ez az ország és az európai kontinens egy békés és reményteljes bolygón él. Amikor ez a nap eljön, mert el fog jönni, akkor a nyugat-berliniek csendes elégedettséggel mondhatják, közel két évtizedig a frontvonalban voltak.
A szabad emberek, éljenek bárhol, mind berlini polgárok. És ezért szabad emberként büszkén mondom e szavakat: "Ich bin ein Berliner".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap
