400 éve halt meg Bocskai István, a koronás fejedelem
2006. december 29. 12:00
Korábban
Erdély élén - a Habsburgok ellen
Az álmosd-diószegi csata után a hajdúkapitányok felhívásokat intéztek a szabadságharc támogatására. Bocskai küzdelme elején roppant kényes helyzetben volt. Semmiféle közjogi méltósággal nem rendelkezett és saját, keresztény uralkodója ellen fordult.
A lázadó Bocskaiból 1605-re uralkodó lett: február 25-én a nyárádszeredai országgyűlésen a rendek Erdély fejedelmévé választották, az ünnepélyes beiktatásra csak szeptember közepén kerülhetett sor. Április 20-án Szerencsen Magyarország fejedelmévé választották, mert ezzel kívánták elérni, hogy Bocskait Magyarországon se tekintsék lázadónak.
A szabadságharc szempontjából döntőnek bizonyult, hogy Habsburg Mátyás főherceg lett a magyar ügyek szakértője, aki hamar megértette, hogy a magyar rendek mozgalma a birodalom egységét veszélyeztette. Az oszmánok is érzékelték, hogy hasznossá válhat számukra a felkelés. Ez Bocskai részéről nagyfokú óvatosságot igényelt, így a törökök által adott koronát csak ajándékként fogadta el, és az általa adott méltóságot is elhárította magától. Az őt lejárató nyugati kiadványok azonban már a törökösség vádjával illették és a Habsburgok az ékszerben magyarországi trónigényeit fenyegető kihívást látták.
Bocskai azonban a békére törekedett. Erőfeszítéseinek a bécsi békében meg is lett az eredménye. Nem sokkal ezután a Zsitva torkolatánál lezárhatták a török elleni háborút is. Bocskai István Kassán hunyt el, a korabeli kifejezés szerint "hasvízkór" következtében, ám halálának okairól nyomban legendák születettek, a közvélemény merényletet sejtett a háttérben. Holttestét a gyulafehérvári székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Alakját megőrizte az emlékezet, helyet kapott a genfi "Reformáció falán" is. Életművével történészek sora foglalkozott.
A most megjelent, igényesen kivitelezett kötet szépen zárja le a Bocskaihoz fűződő eseménysorozatot. Hűen, precízen és érzékletesen adja vissza azt a kort, amelyben a koronás fejedelem élt. A jól válogatott, sokszor újszerű képek és az olvasmányos stílus segítségével betekintést nyerhetünk a korabeli udvari életbe, és Bécs, Prága vagy Gyulafehérvár utcáin sétálva megismerkedhetünk a kor mindennapjainak intrikáival is.
G. Etényi Nóra - Horn Ildikó - Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Budapest, 2006. Generál Press, 247 p. Ára: 5200 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap