Nem lesz látogatható a középkori szegedi vár

A falak kiépítése, a téglák méretei arra utalnak, hogy a bástyát a 15. században emelték; az építés időpontjáról a talált téglák, malter és famaradványok laboratóriumi vizsgálata szolgáltat majd pontosabb adatokat - mondta a régész a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Az egykori torony falaiból a feltárás során egy-másfél méter magas szakaszok, a gyilokjárók - vagyis a várfal koronáján végigfutó, mellvédes védőfolyosó - alapjai és egy lőrés vált láthatóvá. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség leendő székházának pincéjében, az épület felújítása során talált régészeti leleteket a közeljövőben azonban nem láthatja a közönség - közölte a szakember.

Az építkezés miatt a maradványokat néhány héten belül homokkal betemetik. A fal vonalát a későbbiekben irattárul szolgáló helyiségek padlóján jeleznék, vagy egy költségesebb megoldással üvegpadlón keresztül tennék láthatóvá a maradványokat - mondta Horváth Ferenc. A régész hangsúlyozta: mindenképpen olyan állapotot kellene teremteni, amely nem teszi lehetetlenné a leletek későbbi bemutatását. Emlékeztetett arra, hogy néhány éve felvetődött egy olyan elképzelés, mely szerint a vár részletekben előkerült maradványait föld alatti folyosókkal összekötve tennék látogathatóvá.

A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei is. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, hisz lényegében az ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult.

Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított. A 18. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala. A várost sújtó 1879-es nagy árvíz után két évvel az erődítményt szinte teljesen elbontották.

(Múlt-kor/MTI)