Nyíregyháza története a román megszállásig

Az ország hetedik legnépesebb városának történelméről már 1987-ben megjelent egy vázlatos monográfia Mező András szerkesztésében, a város históriájának részletesebb leírására viszont máig nem kerülhetett sor.

Németh Péter régész és főiskolai tanár, a kötet szerkesztője a bemutatón elmondta: a 470 oldalas kötet írásába - mely a 13. századtól 1919-ig tematikusan dolgozza fel a nyírségi nagyváros történéseit - a korábbi szerzők mellett új szakembereket is bevontak. A kötet öt fejezetben taglalja a város természetföldrajzán, Nyíregyháza középkori és korai újkori időszakán keresztül a betelepülés és a polgárosodás évtizedeit, melyet a település múzeumaiban és levéltáraiban őrzött tárgyi és írásos emlékek felhasználásával állítottak össze.

A Bene János múzeumigazgató, Kujbusné Mecsei Éva és Takács Péter történész, Lóki József egyetemi tanár, valamint Németh Péter által jegyzett könyvben a település nevének első, 12. századbeli említése után a város középkori történelméről, a török hódoltságbeli állapotáról, majd a hajdúvárosi időszak történetéről olvashat az érdeklődő. A Rákóczi-szabadságharcot követő népességnövekedés és újratelepítés éveinek ismertetése után részletes leírásokkal szolgál a könyv a mezővárosi rang elnyerését követő gyors urbanizálódás korszakáról, amelynek eredményéként kaphatta meg Nyíregyháza a megyeszékhelyi státuszt. A városmonográfiában a 20. századi város háborús éveibe és gazdasági életébe is alapos bepillantást nyerhet az olvasó.

A könyv szerkesztői utószavában Németh Péter úgy fogalmaz: a város teljes monográfiájának elkészültéhez az utókornak még további két kötetet kell "leraknia az asztalra". Vélekedése szerint egy kötetnek tartalmaznia kell a város oktatási intézményeinek, az ott folyt törekvéseknek a történetét az alapfoktól egészen a felsőoktatásig. Külön fejezetet érdemelne továbbá a város közművelődésének, vagy a Nyíregyháza hangulatát megalapozó köztéri alkotások részletesebb bemutatása is.

Hasonlóan fontos lenne az a könyv, amely Nyíregyháza földjének régmúltját adná közre. "Az elmúlt évtizedek nagyberuházásai során olyan minőségű és mennyiségű régészeti emlék került napvilágra, hogy az új megvilágításba helyezte az addig csak szórványosan előkerült, s a város múzeumában őrzött őskori népvándorlás-és honfoglalás kori leleteket" - írja utószavában Németh Péter.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?