Idegenforgalmi látványosság lehet Hitler egykori ukrajnai bunkere

Mikola Dzsiga, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megyei állami közigazgatási hivatal vezetője a Nezaviszimaja Gazeta című orosz lap internetes változata szerint múzeumot is tervez nyitni az egykori bunker közelében, amely a fasizmus áldozatainak állítana emléket.

Petro Szimonenko, az Ukrajnai Kommunista Párt főtitkára a kijevi kormányt kérte a kezdeményezés leállítására, helyi kommunisták pedig a megyei közigazgatás hivatalánál tüntettek minap a terv ellen. „Ha a hatalom Hitler bunkerét tartja Podólia legfontosabb és legnépszerűbb emlékhelyének, akkor a fasizmus hullabűze még sokáig terjedhet országunkban” – vélték a tüntetők. A megyei elöljáró ragaszkodik a turistaösvény megnyitásához. Azzal számol, hogy ennek révén 2 százalékkal nőhetnek a megye bevételei. Helyi vezetők szerint magának a bunkernek a látogatása nem szerepelne a programban.

A Werwolf nevű előretolt főhadiszállást Vinnicjától 8 kilométerre északra, Kolo-Mihajlivka falu közelében építették fel a keleti front hadműveleteit irányító parancsnokság részére, a kelet-poroszországi Wolfschanze mintájára. Volt elektromos erőműve, vízellátása, repülőtere. Föld feletti részén 81 faház állt, a föld alatti részében három vasbeton bunker található. Hitler bunkerének fala 2,5 méter vastag volt – írta az Obozrevatyel ukrán hírportál.

Az építkezés 1941 őszétől 1942 tavaszáig tartott, a munkában különböző források szerint 4500-14 000 ember vett részt – írta a Nyezaviszimaja Gazeta levéltári adatokra hivatkozva. Az építkezés befejezése után mindnyájukat – nemcsak a helyi lakosokat és a koncentrációs táborokból ideszállított foglyokat, hanem a Németországból hozott szakértőket is – agyonlőtték. Általános vélemény szerint a fasiszták így likvidáltak mindenkit, aki tudott a létesítmény építéséről.

A levéltári dokumentumok szerint Hitler két-három alkalommal tartózkodott a Werwolfban. Először 1942 júliusától októberéig: a náci parancsnokság állítólag Vinnicja megyében dolgozta ki a sztálingrádi csata terveit. Ezt követően 1943 február-márciusban járt itt a Führer, ekkor döntöttek a kurszki csata kérdéséről. Egyes források szerint Hitler 1943 augusztusában is járt a Werwolfban. 1944 márciusában a visszavonuló német egységek felrobbantották a bunker valamennyi bejáratát.

A háború óta állítólag senki sem járt a titkos bunkerben. A tudósok csak a Szovjetunió összeomlása tájékán kaptak lehetőséget a kutatásra: 1990-ben félszáz szovjet egyetem szervezet expedíciót a bunker feltárására, de csak a felszíni részét tanulmányozhatták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye