A svájci Mona Lisa lenne az eredeti?
2013. február 20. 08:19
A Svájcban őrzött Mona Lisát festhette meg először Leonardo da Vinci – állítja az a svájci alapítvány, amely már régóta küzd azért, hogy a művészeti világ végre elismerje a tulajdonában levő műalkotás eredetiségét.
Korábban
Az eredeti Mona Lisának tartott festményen elvégzett legújabb tudományos vizsgálatok megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy az isleworth-i Mona Lisát Leonardo festette – közölte az alapítvány a múlt héten.
A kutatást tavaly szeptemberben kezdték meg a svájci Szövetségi Technológiai Intézet szakemberei. A párizsi Louvre-ban őrzött Mona Lisáról három évszázadon keresztül hitték, hogy ez az egyetlen alkotás, amit Leonardo titokzatos modelljéről, a firenzei Lisa Gherardini-ről festett, holott számos másolat készült minden idők legismertebb festményéről – az egyik legkorábbit például a madridi Prado őrzi.
A svájci Mona Lisa Foundation évek óta próbálja bizonyítani a Genfben őrzött Mona Lisa eredetiségét. Az alapítvány ír származású elnökhelyettese, David Feldman – maga egyébként mű- és bélyegkereskedő – egy olasz matematikussal, Alfonso Rubinóval lépett kapcsolatba a kérdés tisztázása végett. „Rubino hosszasan tanulmányozta Leonardo vitruviusi emberét, s ő volt az, aki felajánlotta, hogy megvizsgálja a festményt” – mondta el Feldman.
Rubino szerint az isleworthi Mona Lisa – amely onnan kapta a nevét, hogy Hugh Baker angol műértő London Isleworth nevű külvárosában őrizte az alkotást – egyezést mutat a párizsi múzeumban őrzött Mona Lisa geometriai sajátosságaival, s bizonyíthatóan a reneszánsz mester festette meg a művet. A zürichi intézet a vásznon elvégzett radiokarbonos vizsgálat segítségével azt is megállapította, hogy azt 1410 és 1455 között készítették, amivel cáfolta azt a vélekedést, hogy a festmény csupán egy késő 16. századi másolat lenne.
Korábban egyébként az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik nyomszakértője is megszólalt, aki azt állította, hogy a korai alkotáson látható nő arca ugyanazokat a jellegzetességeket mutatja, mint a későbbi, csak épp az első képen még 12-13 évvel fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy a művészettörténelem egyik legrejtélyesebb nője kétszer is modellt ült Leonardónak. A tudományos véleményeken túl az alapítvány által megkérdezett szakértők idézték da Vinci kortársait is, akik állítólag már 1503-ban látták a mester műhelyében a Giocondát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap