Így kémlelték a földet a Monarchia léggömbjei
2015. május 22. 12:44
A Monarchia hadseregében 1896-ban rendszeresítették a 600 köbméter térfogatú, M96-os, hidrogénnel töltött léggömböket. A kezdetben gömb, később szivar alakú légi járműveket az első világháborúban elsősorban felderítésre, az ellenséges csapatmozgások kikémlelésére és tüzérségi megfigyelésre használták, azonban komoly gondot jelentett, hogy túlságosan könnyű prédái voltak az ellenségnek. Ausztria-Magyarország katonai léggömbjeit a Fortepan fotóinak segítségével mutatjuk be.
Korábban
Miután a Montgolfier-testvérek által épített léggömbök 1783-ban elsőként emeltek embereket a levegőbe, a katonaság azonnal lecsapott a lenyűgöző találmány kínálta lehetőségre, s főként megfigyelési céllal küldte fel vállalkozó szellemű bakáit a felhők közé. Előfordult azonban, hogy nem csupán stratégiai kémlelésre, hanem bombázásra is használták a szerkezeteket, például Radetzky tábornagy 1849 júliusában papírból és vászonból épített léggömböket vetett be a magyarokhoz hasonlóan szintén függetlenségi harcát vívó Velence bombázására.
A Monarchia hadseregében 1896-ban rendszeresítették a 600 köbméter térfogatú, M96-os, hidrogénnel töltött léggömböket. Ekkor még csupán gömb alakúak voltak e szerkezetek, két évvel később azonban bevezették a hosszúkás alakot, amely aerodinamikai szempontból sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal bírt.
1914 augusztusában az európai nagyhatalmaknak összesen 100 kötött ballonjuk volt: a cári Oroszország 46, Németország 20, az Osztrák-Magyar Monarchia 12, Franciaország 10 ballonnal rendelkezett. Számuk lényegesen kevesebb volt, mint a repülőgépeké.
Ausztria-Magyarországnak tehát a háború elején 12 léggömbös osztálya volt (1918-ra már 27), amelyekhez külön-külön több mint hatvan fős földi személyzet is tartozott. A Fortepan képein is látható, Drachen típusú megfigyelő léggömböket elsősorban felderítésre, az ellenséges csapatmozgások kikémlelésére és tüzérségi megfigyelésre használták, azonban komoly gondot jelentett, hogy túlságosan könnyű prédái voltak az ellenségnek. Ennek ellenére a ballonokból történő megfigyelés volt a leghatékonyabb, hiszen megszakítás nélkül történhetett.
Érdekesség, hogy (főként a nyugati fronton) a léggömböknek is köszönhető az állóháború kialakulása és a frontok megmerevedése, ugyanis miattuk kevéssé hatékonyan lehetett meglepetésszerű támadást indítani.
Eleinte lófogatos csörlővel engedték fel, illetve húzták vissza a földre a ballonokat, 1914-től azonban motorizálták a technikát. A háború elején még német Perseval-Sigsfeld sárkányokat, később a francia Caqouot típus lemásolt változatát használta a Monarchia hadserege. A léggömbben ülő megfigyelő telefonos kapcsolaton keresztül értesítette a földön lévőket a látottakról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap