Holokauszt Dokumentációs Központ

Auschwitz Album

Az Auschwitz Album a holokauszt történetének és egyúttal a magyar zsidók kiirtásának legmegdöbbentőbb vizuális forrása és mementója. A fotók éppen akkor készültek, amikor 1944 nyarán Auschwitzban hozzáfogtak a Holokauszt történetének legnagyobb egybefüggő megsemmisítő akciójához, a mintegy 400 ezer magyar zsidó kiirtásához. A fényképezési tilalmat feloldó nácik az auschwitzi fotólabor két SS-vezetőjének lehetőséget adtak az Endlösung dokumentálására.

Az Auschwitz Album a kárpátaljai zsidóság és közelebbről egy magyar zsidó család tragédiájának szimbóluma is: 1944-ben a kárpátaljai Bilkén élő Jákob családban a férj lókereskőként dolgozott, felesége a háztartást vezette, és nevelte öt fiúgyermeküket. A 18 éves Lili, a legidősebb leánygyermekük már egy éve Budapesten dolgozott a Zsidó Árvaházban, s keresetével támogatta családját, de a zsidóüldözések hírére visszament Bilkére.

Április közepén megkezdődött a kárpátaljai zsidóság gettósítása: az 1500 bilkei zsidót csendőrök kísérték a beregszászi téglagyárba, ahol a magyar hatóságok tízezer zsidót zsúfoltak össze. Május 16. és 29. között 4 transzporttal deportálták a beregszászi téglagyárból a zsidókat. A Jákob családot mintegy 2600 sorstársával együtt 1944. május 24-én hajtották vagonokba.

Két nappal később, május 26-án érkeztek meg az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol Lilit és három testvérét munkaképesnek, a család többi tagját - beleértve a kisebb gyerekeket - azonban munkaképtelennek nyilvánították, és néhány órán belül elgázosították, holttestüket elégették. Lili megpróbált átszökni az édesanyjáék csoportjába, de egy SS-katona karját késsel megvágva visszakergette a munkaképesek közé, s ezzel az életét mentette meg. Lili soha többé nem találkozott családtagjaival és több mint 20 rokonát vesztette el.

Az auschwitzi-birkenaui halálgyárat példátlan tömegben özönlötték el a magyar zsidók, a regisztráció lelassult: Lili karjára csak két hónappal később tetoválták az A-10862-es számot. A lány előbb a birkenaui tábor más részlegeibe, majd kényszermunkásként egy csehországi lőszergyárba került. Tífuszfertőzéssel, 40 kilóra soványodva érte a felszabadulás.

A szövetségesek közeledtekor a náci őrök elmenekültek, Lili egy SS-barakkhoz vánszorgott, hogy élelmiszert keressen. Az egyik szobában, egy éjjeli szekrényben egy pizsamafelsőbe csavart fényképalbumot talált. Amikor belelapozott szó nélkül összecsuklott: a fotókon haláltáborba hurcolt zsidók szerepeltek, az egyiken jellegzetesen magyar, zsinóros kabátba öltözött meggyilkolt kisöccsei néztek rá.

A háború után Lili visszatért az immár Szovjetunióhoz tartozó Bilkére és hónapokon át várta családtagjait, rokonait. Miután feladta a reményt, a kommunizmus elől Prágán keresztül az Egyesült Államokba vándorolt ki. Férjével Floridában telepedett le és új családot alapított.

1980-ban az albumot a jeruzsálemi Jad Vasem intézetnek adományozta. Ezt fogja most elhozni magával az április 15-i megnyitóra az izraeli államfő, és egy időre megőrzésre át is adja a magyar emlékhelynek. Az album ez alkalomból magyar nyelven is megjelenik, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában.

1. Elkészült a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ
2. Auschwitz Album
3. A Jaross-listák
4. Holokauszt emléknap
5. A Páva utcai zsinagóga építészettörténete