Elfajzott művészet Rostockban
2009. március 5. 15:52 MTI
A nácik által "elfajzottnak" nevezett művészetet bemutató kiállítás nyílt szerdán a rostocki kultúrtörténeti múzeumban; a május végéig látható tárlat több mint 30 olyan Németországban élt művész - köztük a magyar Reiner Imre - festményeit, grafikáit vonultatja fel, akiknek munkáit a nemzetiszocialisták az "árja" kultúra jegyében "elfajzott" alkotásoknak tartották.
Korábban
A múzeum igazgatója szerint egyedülálló kiállításról van szó, amely a legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény Németországban. A nácik a harmincas, illetve a negyvenes években "elfajzottnak" bélyegezték meg azokat a művészeti alkotásokat, amelyek esztétikájukat tekintve nem illettek a nemzetiszocialisták által propagált "emberképbe".
A náci időkben mindenekelőtt a súlyos betegségekben szenvedő, illetve nyomorék embereket bélyegezték "elfajzottaknak", később azonban mindezt kivetítették a kultúrára is, ezzel minősítve az általuk "dekadensnek" tartott művészet kisebbrendűségét. Elsősorban a német expresszionizmus képviselőit illették ezzel a jelzővel, akiknek absztrakt ábrázolásai gyökeresen ellentétesek voltak az "erős" ember náci ideáljával.
A fasiszta kulturális "rendészet" célkeresztjében volt egyebek között a német expresszionizmus kezdetét jelentő, Die Brücke nevű drezdai művészeti közösség, olyan kiemelkedő művészekkel, mint Ernst Ludwig Kirchner, Erich Heckle, Max Pechstein és Emil Nolde. Ugyancsak "fő ellenségnek" számított a weimari köztársaság idejében létrejött Bauhaus-iskola, amelynek képviselői, illetve alkotásaik szintén a nácik dühét váltották ki, képeiket pedig "zsidónak" és "bolsevistának" bélyegezték.
Az "elfajzottnak" nevezett kulturális alkotásokat a nácik előbb a múzeumokban igyekeztek elcsúfítani, majd később szétzúzni vagy pedig pótlólagos devizabevételek fejében külföldön értékesíteni. Magukra a művészekre pedig megtorlás, egyebek között alkotási vagy kiállítási tilalom, többükre pedig börtön vagy koncentrációs tábor várt.
Az erdélyi Temes megyében 1900-ban született festő, fametsző és betűtervező Reiner Imre Frankfurtban tanult, majd a stuttgarti Állami Akadémián a neves német könyvművész, Ernst Schneidler tanítványa lett. Első kiállítása 22 éves korában volt. 1923 és 1925 között az Egyesült Államokban élt, majd visszatért Stuttgartba, ahol több jelentős illusztrációja jelent meg és számos kiállítása volt. 1987-ben Svájcban hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival 20:20
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap