Trója aranykincse Moszkvában marad

Az ősi Trója legendás aranykincse, melyet a szovjet csapatok 1945-ben, Berlin elfoglalásakor birtokba vettek, orosz állami tulajdon marad.

Orosz tulajdonba kerül Schliemann kincse

Anatolij Vilkov, az orosz kulturális örökség gondozásáért felelős kormányszerv helyettes vezetője röviden és határozottan utasította el annak a lehetőségét, hogy a Schliemann-aranykincs - melyet Priamosz király kincseként is ismernek - bizonyos körülmények között visszakerülhetne Németországba.

Trója a Múlt-koron

A trójai háború a történészek szerint Mégis megtörtént a trójai háború Történelem-hamisítás Hollywoodban Aki megtalálta Tróját

A Heinrich Schliemannról, a kincset feltáró amatőr régészről elnevezett aranykincs a leltározás után orosz szövetségi tulajdonba megy át - nyilatkozta Vilkov a Moszkovszkij Komszomolec orosz újságnak. Ezt követően a gyűjteményt akár Németországban is kiállíthatják.

"Az átruházott javakról szóló törvény értelmében semmi, amit a Szovjetunió kompenzáció fejében elvett, nem adható vissza - ebbe pedig beletartozik a Schliemann-aranykincs is" - mondta a lapnak Vilkov. "A teljes aranykincs szövetségi tulajdonba kerül. Visszaadásuk csak akkor merülhet fel, ha a németek arányos cserealapot ajánlanak fel. Erre azonban még nem került sor."

Oroszország és Németország régóta huzakodik a Schliemann-gyűjtemény sorsán. Az aranykincsen kívül a szovjet hadsereg még több ezer német tulajdonú, értékes műtárgyra tette rá a kezét a háború végén, amelyek tulajdonjoga szintén vitatott. Vilkov néhány héttel ezelőtti nyilatkozata szerint a Németországban ejtett szovjet hadizsákmány összesen kb. 249 000 műtárgyból, több mint 260 000 levéltári iratból és 1,25 millió könyvből, illetve egyéb nyomtatványból áll.

Hadizsákmány vagy fosztogatás: a sárospataki könyvtár sorsa

Németországon kívül több ország - köztük Magyarország - kéri Moszkvától az értéktárgyai visszajuttatását, melyek - szerintük - törvénytelenül kerültek Oroszországba. Az egyik legfontosabb magyar követelés a 134 kötetes, immár a hadizsákmány szimbólumává vált sárospataki református kollégiumi könyvtár, melynek visszaadásáról nemrég egyezett meg Moszkvában a magyar miniszterelnök és az orosz elnök. A másik jelentős kincs, a Hatvany-gyűjtemény sorsa ezen a tárgyaláson nem került szóba.

Hadizsákmány a Múlt-koron

Hazatérnek az etióp kegytárgyak Angliából Brit múzeumok rabolt műkincsei a neten Ukrajna visszaadja a holland hadizsákmányt A spanyolok visszaadnák az orosz hadizsákmányt

Egy 2000-ben elfogadott orosz törvény különbséget tesz tiszti parancs nélküli illegális fosztogatás és jogos jóvátétel között - utóbbit a Nagy Honvédő Háború alatt elszenvedett 27 milliós szovjet emberveszteség, a 100 elpusztított múzeum és a romba döntött városok sora igazolja.

Priamosz király kincsét - ahogy akkoriban tévesen elnevezték - Heinrich Schliemann német amatőr régész ásta ki a történelmi Trójánál 1873-ban, majd a leleteket Berlinbe szállíttatta. Schliemann meg volt győződve róla, hogy a kincsek Priamosz királyé, a Homérosz Íliászában szereplő Trója uralkodójáé voltak. A mai Törökország északnyugati részén feltárt aranykincsről azonban később bebizonyították, hogy a bronzkorból, a kb. i. e. 2500 körüli időszakból származik, tehát jóval a homéroszi kor előtt keletkezett.

A náci Németország felett aratott győzelem 60. évfordulója kapcsán ismét előtérbe kerültek az elkobzott javak feletti viták. A műtárgyak, melyek között felbecsülhetetlen értékű kincsek is vannak, nagyrészt a közönség elől elzárva, állami múzeumok raktáraiban hevernek évtizedek óta.