A nyílt piac intézménye a friss, szezonális zöldség, gyümölcs beszerzésének nagy hagyományú formája, amelyben termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatba kerül. Miért, hogyan és milyen eredménnyel ment végbe a köztéri árusítás korlátozása a századfordulós Budapesten?
| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.A fővárosi közélelmezési intézményrendszer 8. évfolyam 1. szám | Korábbi számok
Víz, víz, víz
Tonavósz és milimári Pest-Budán
A századfordulón a fővárosban elérhető élelmet húsz nyílt piacon 4,5-8 ezer árus és a mozgó bolt funkcióját ellátó 10 ezer házaló biztosította.
Épül a Nemzet
Vásárcsarnokok születése
Kik álmodták meg, kik építtették föl a városegyesítéstől a világháborúig terjedő időszakban Budapest ma is nyüzsgő vásárcsarnokait?
Rend a lelke
A vásárcsarnok intézménye
Önálló önkormányzati tulajdonú intézményként biztosítja, hogy hatósági áttétel zárja ki a vásárló és a termelő közötti közvetítő kereskedelmet.
Átalakuló igényekre tervezték
| Az európai nagyvárosok példáját követve a városházi politikusok tudatos várostervezést hajtottak végre. |
Forgalom csendes, árak szilárdak
| A csarnokokkal új élet kezdődött a fővárosban: az új világban „győzedelmeskedni fog az egyformaság elve”. |
A főváros közellátását szolgáló intézményhálózat
| A vásárcsarnokokat létesítő főváros maradandó rendszert alkotott. |
Magyarország legnagyobb fedett tere: a Nagyvásártelep
| Budapest huszadik századi élelmiszerellátásának központi szerve a Csepeli-Dunaág és az Alföldről befutó utak szomszédságában állt. |
Tájékoztató irodalom
Konformista győzelem
Káromkodni, énekelni tilos
A szabadtéri piacok forgalmának fedett csarnokokba terelése egészen új magatartást várt el a résztvevőktől.
Képekben elbeszélve
Vidék a városban
A szabadtéri piacok világának képi látványát piaci zsánerképek is megőrizték.
Az E-folyóirat korábbi számai
10. évfolyam (2012)
Üldözött egyház
Tutanhamon átka
Indul az olimpia
Szigorúan ellenőrzött vonatok9. évfolyam (2011)
Válságos idők
Bűnös élvezetek
Álmainkban Amerika
Mítoszok és tévhitek8. évfolyam (2010)
Klímatörténet
Legendás fotósok
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik
A fővárosi közélelmezési intézményrendszer7. évfolyam (2009)
Húsz év távlatából
Fejezetek a cigányok történetéből
Rivális nemzeti narratívák
Műemlékvédelmi kihívások6. évfolyam (2008)
Kilistázott történelem
Történelmi hétköznapok Győrben
Közös múlt a magyar és a szlovák tankönyvekben
A népi demokráciák története5. évfolyam (2007)
A Korán nőképe
Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában
Háborús bűnösök
Fókuszban a történelemtanítás4. évfolyam (2006)
A digitalizált örökség nyomában
1956 hónapról hónapra
Csernobil 20
A magyar egyháztörténet forrásai3. évfolyam (2005)
Kora újkori történetek
Az amerikai elnökök titkai
Magyarország az I. világháborúban
Az örökségvédelem kihívásai2. évfolyam (2002)
Kosáry 90
Háború Irakban
Környezettörténet
Kémek, kódok, korok1. évfolyam (2001)
A burkha mögé bújt ország
A törökkor fordulópontjai
Julius Caesar és kora
BékeszerződésekE-folyóirat
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus folyóirata.
Szerkesztőbizottság:
Engel Pál
A szerkesztőbizottság elnöke: Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója
Katona Csaba, Kovács Tamás, Láng Orsolya, Major Balázs, Müller Rolf, Nagy Kornél, Pálffy Géza, Tallai Gábor, Tóth Eszter Zsófia, Vörös Miklós
A szerkesztőség e-mail címe:
editors@mult-kor.hu
Alapítók: Bartal Csaba, Balázs Bálint, Éva-Erdei András
Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Fekete István
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Hajdu Tibor, Kriston-Simon Szilvia, Kulcsár Ádám
Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000
