Kiszely Gábor szerint a társadalomnak és a politikusoknak is itt az alkalom, hogy szembenézzenek a múlttal. A történész úgy látja, az igazságnak ki kell derülnie, függetlenül attól, hogy melyik párt melyik személyisége érintett az ügynökügyben. A Terror Háza szakmai igazgatója beszél az intézmény terveiről is, sőt az idei nyár eseményeiből szívesen drámát írna.
| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.Kémek, kódok, korok 2. évfolyam 1. szám | Korábbi számok
Az állambiztonság törvénytelen akciója
Németh Miklós miniszterelnök utasítására 1989. augusztus 24-én a diktatúra titkosszolgálata szervezte a Nemzetközi Vöröskereszt akciójának álcázott szöktetést, amelynek során 101 keletnémet menekültet egy svájci repülőgépen Nyugatra szállítottak az NSZK budapesti nagykövetségéről. A KGB nem avatkozott be, a törvénytelen menekítés a határnyitás főpróbája volt. A titkos akcióról most beszéltek először a kémelhárítás egykori tisztjei a Magyar Hírlapnak.
A KGB
A szovjet hírszerző szolgálatok megalakulásának története a bolsevikok hatalomra jutásáig nyúlik vissza. A lengyel származású Feliks Dzserzsinszkij nevéhez fűződik a Cseka (VCSK: Vszerosszijszkaja csrezvicsajnaja komisszija po borbe sz kontrrevoljucijeji szabotazsem-Összoroszországi Redkivüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs Elleni Harcra) létrehozása. Dzserzsinszkij komolyan vette feladatát, köztudottan munkamániás volt, embereit a csekistákat következőképpen jellemezte: `a szívük meleg, a fejük hideg, a kezük pedig tiszta`.
A világ leghíresebb kémnője
Mata Hari ártatlan - jelentette ki a francia igazságügyi minisztérium 84 évvel azután, hogy az Európa-szerte ismert táncosnőt kémkedés vádjával kivégezték a Vincennes-erdőben. Mata Harit 1917-ben ítélték golyó általi halálra, miután bűnösnek találták abban, hogy információkat szolgáltatott ki a Franciaországgal hadban álló németeknek.
Adalék a korai Kádár-korszak politikai rendõrségének propaganda-tevékenységéhez
| A Szabad Európa Rádió ellen folytatott harc alapvetõen az államvédelmi szervezet külsõ elhárítási feladatkörébe tartozott, amely tevékenység ugyanakkor elválaszthatatlannak bizonyult a belsõ elhárítás feladataitól. A SZER mûködésének négy évtizede alatt az alkalmazott erõk, eszközök, technikák és módszerek változtak. Az ötvenes években a `rádióvédelem` elsõsorban büntetõjogi-adminisztratív úton, részben pedig mûszaki-technikai (adás-zavaró) eszközökkel történt. |
Elmaradt az egyházi rendszerváltás
| Sokan vélik úgy, hogy nem történt meg a rendszerváltás az egyházak berkeiben. Többen hangoztatják, hogy az ügynökkérdésben az egyházak a legérintettebbek között voltak, s a múlt rendszerrel összefonódott klientúra a helyén maradt. Vitatják, hogy ennek a vezető rétegnek van-e erkölcsi alapja ahhoz, hogy továbbra is vezessék híveiket. Eközben még mindig nincs döntés: átvilágítsák-e az egyházi vezetőket. |
Követéskrónika
| 1982. május 31-én üzemi rendészek, illetve a személyzeti osztály megbízottai néhány kis nyomdában vizsgálatot tartottak, és egyes dolgozóktól feketén vállalt fusimunkát koboztak el. Ezek közül néhányon rajta volt az AB Független Kiadó emblémája, s szerepelt Demszky Gábor és Nagy Jenő - a kiadó munkatársai neve. A nyomdagépek megrongálásáról, nyomdászok bántalmazásáról lábra kapott hírek nem felelnek meg a valóságnak. Az azonban igaz, hogy a vizsgálatot végzők biztosra mentek: pontosan tudták, kinél mit, hol keressenek - vagyis az érintett szekrényét, fiókját feltehetőleg már előzőleg átvizsgálták. |
Iratok a Történeti Hivatalban
| A Történeti Hivatal felállítását követően 1997-ben vette birtokba a volt állambiztonsági szervek iratait. Ezeknek az iratoknak a tudományos feldolgozására, elemzésére, nyilvános publikálására eddig nem került sor, a jövőben a Hivatalnak törvényben megfogalmazott kötelessége, hogy többféle szempontból, tudományos igényességgel feltárja a kezelésébe került iratanyagot. |
A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata (1945–1990)
| A második világháború végeztével az Ideiglenes Nemzeti Kormány döntése értelmében a Belügyminisztérium, az államrendőrség és azon belül az állambiztonsági szervek is új keretekben szerveződtek újjá. Már 1945–ben is felmerült a gondolat, hogy az állambiztonsági szervek teljesen önálló főhatóságként működjenek, ekkor azonban még a belügyminiszteri felügyelet és az államrendőrségbe integrált szervezeti keretek mellett döntött a Kormány. A 6471/1945 BM eln.sz. utasítás értelmében a Belügyminisztérium IV. Közrendészeti Főosztályán belül létrehozott Rendőrségi alosztály feladatkörébe kerültek az államrendőrség ügyei. |
Kati és a Stasi
`20 óra 00 perckor nemi kapcsolatra került sor a szállodai szobában a két személy között, amely 20 óra 07 perckor fejeződött be` - közli a jelentés a maga nehézkes, hivatalos nyelvezetével. Az egyik szóban forgó személy Katarina Witt, az NDK-sport egyik leghíresebb kiválósága lett volna, ha az eset megtörtént volna.
Megtisztulás, aktanyitás, demokratikus átalakulás
Megtisztulás, aktanyitás, demokratikus átalakulás címen látott napvilágot az NDK állambiztonság, közkeletű nevén a „Stazi” rejtélyeinek feltárását szolgáló sorozat harmadik kötete. A konferenciakötet az Egykori Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Szolgálatának Iratait Felügyelő Szövetségi Biztos Hivatal, népszerű nevén a Gauck-Hivatal és a Tutzingi székhelyű Politikai Akadémia által 1998. októberében közösen megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza.
A lapszám többi cikke:
Magyar hírszerzés 1957–1967
Szégyen vagy érdem?
Semmi sem az, aminek látszik
Az E-folyóirat korábbi számai
10. évfolyam (2012)
Üldözött egyház
Tutanhamon átka
Indul az olimpia
Szigorúan ellenőrzött vonatok9. évfolyam (2011)
Válságos idők
Bűnös élvezetek
Álmainkban Amerika
Mítoszok és tévhitek8. évfolyam (2010)
Klímatörténet
Legendás fotósok
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik
A fővárosi közélelmezési intézményrendszer7. évfolyam (2009)
Húsz év távlatából
Fejezetek a cigányok történetéből
Rivális nemzeti narratívák
Műemlékvédelmi kihívások6. évfolyam (2008)
Kilistázott történelem
Történelmi hétköznapok Győrben
Közös múlt a magyar és a szlovák tankönyvekben
A népi demokráciák története5. évfolyam (2007)
A Korán nőképe
Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában
Háborús bűnösök
Fókuszban a történelemtanítás4. évfolyam (2006)
A digitalizált örökség nyomában
1956 hónapról hónapra
Csernobil 20
A magyar egyháztörténet forrásai3. évfolyam (2005)
Kora újkori történetek
Az amerikai elnökök titkai
Magyarország az I. világháborúban
Az örökségvédelem kihívásai2. évfolyam (2002)
Kosáry 90
Háború Irakban
Környezettörténet
Kémek, kódok, korok1. évfolyam (2001)
A burkha mögé bújt ország
A törökkor fordulópontjai
Julius Caesar és kora
BékeszerződésekE-folyóirat
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus folyóirata.
Szerkesztőbizottság:
Engel Pál
A szerkesztőbizottság elnöke: Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója
Katona Csaba, Kovács Tamás, Láng Orsolya, Major Balázs, Müller Rolf, Nagy Kornél, Pálffy Géza, Tallai Gábor, Tóth Eszter Zsófia, Vörös Miklós
A szerkesztőség e-mail címe:
editors@mult-kor.hu
Alapítók: Bartal Csaba, Balázs Bálint, Éva-Erdei András
Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Fekete István
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Hajdu Tibor, Kriston-Simon Szilvia, Kulcsár Ádám
Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000
